Uralkodott Egyiptomban, és elcsábította a rómaiakat

Talán egyetlen történelmi személyiség sem lobbantotta fel annyira a szenvedélyeket és a vitákat, mint VII. Kleopátra. Az egyiptomi fáraó, akit dinasztiájában az utolsónak szántak, csábítással és politikai okoskodással segítette előmozdítani az ókori Egyiptom érdekeit a római terjeszkedéssel szemben.

Bár ő az egyik legismertebb nő a történelemben, a történészek és a régészek kevés biztosat tudnak mondani Kleopátráról.

Ki volt Kleopátra?

XII. Ptolemaiosz Auletes egyiptomi királytól és ismeretlen anyától született Kr. e. 69-ben. Kleopátra egy ókori görög dinasztia tagja volt, amely Kr.e. 305-ben elfoglalta Egyiptomot.

Bár a Ptolemaioszi Királyság átvett néhány egyiptomi vallási hagyományt, a nagyrészt görög városból, Alexandriából uralkodott. Ennek eredményeként Kleopátra úgy nőtt fel, hogy koine görögül beszélt, bár állítólag ő volt az egyetlen a családjából, aki megtanult egyiptomiul is. Élete elválaszthatatlanul kötődik Egyiptomhoz – és a Római Birodalom politikájához.

Hogyan vált Egyiptom uralkodójává?

Amikor apja Kr. e. 51-ben meghalt, vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy XII. Ptolemaiosz melyik gyermeke uralkodjék Egyiptomban. Az akkor 18 éves Kleopátra eleinte az ifjabb XIII. Ptolemaiosszal együtt uralkodott, még az egyiptomi hagyományok iránti tisztelet jegyében feleségül is ment hozzá. Ám az ifjú király magának akarta a trónt, és hamarosan kitört a polgárháború, frakciók alakultak, hogy segítsék őket a teljes hatalom megszerzésében. Kleopátra rövid időre a rómaiak által ellenőrzött Szíriába menekült.

Kleopátra rokonszenvezett Rómával, és támaszkodott rá. A harcoló testvérek mellé gyorsan felsorakoztak Róma különböző oldalai. Szíriai száműzetése után Kleopátra Julius Caesarhoz fordult, aki Róma egyedüli diktátorává akart válni, hogy segítsen trónja visszaszerzésében.

Kleopátra és Julius Caesar

A drámai korkülönbség ellenére – Caesar körülbelül 30 évvel volt idősebb Kleopátránál –, és a tény ellenére, hogy már nős volt, romantikus kapcsolatot kezdtek, és Caesar a támogatását ígérte neki.

Kr. e. 47-ben, miközben Caesar csapatai elől menekült, XIII. Ptolemaiosz a Nílusba fulladt Alexandria közelében. Miután Egyiptom Caesar kezében volt, Kleopátra sajátjaként vette vissza a trónt, gyorsan hozzáment 12 éves öccséhez, XIV. Ptolemaioshoz, és társuralkodónak nyilvánította. Egy gyermeket szült, akit kortársai Caesar fiának tartottak, és akit Caesarionnak nevezett el.

Kleopátra és Caesar kapcsolata egészen addig tartott, amíg utóbbit Kr. e. 44-ben a szenátusban lévő ellenségei meggyilkolták március idusán.

Kleopátra éppen látogatóban volt Rómában, amikor Caesart meggyilkolták, és rövid ideig ottmaradt abban a reményben, hogy meggyőzi a rómaiakat, ismerjék el Caesariont a római hatalom jogos örököseként. Hamarosan azonban visszatért Alexandriába, ahol a feltételezések szerint méreggel meggyilkolta testvérét, mielőtt Caesarionnal ismét trónra lépett.

Antonius és Kleopátra

Caesar meghalt, de Kleopátra kapcsolata Rómával még korántsem ért véget. Marcus Antonius római hadvezér – aki Róma triumvirátusának egyikeként került hatalomra – találkozót követelt Kleopátrával az egyiptomi–római szövetség folytatása érdekében. Kleopátra, aki arra vágyott, hogy Egyiptom és Róma szoros kapcsolatát fenntartsa, a mai Törökországban fekvő Tarsusba utazott, hogy találkozzon vele Kr. e. 41-ben.

Kleopátra a feltételezések szerint előkelő stílusban, egy pazar bárkán érkezett Tarsusba. „Kleopátra gondosan kiválasztott jelmezekkel, isteni asszociációkkal, drága textíliákkal és ékszerekkel, zenével és egzotikus eszenciákkal parádézott” – írja Diana Kleiner művészettörténész. A fáraó lenyűgözni akart, és ez működött. Szinte azonnal heves szerelmi viszonyba kezdett a nős Antoniusszal, aki Alexandriába költözött, hogy vele legyen.

Kleopátra bukása

Ám Antonius Kleopátra iránti rajongása – és az egyiptomi hatalmi székhelyen eltöltött idő – mindkettőjük bukásához vezetett. A római uralkodó nyílt háborúba keveredett a sajátjaival, akik nehezményezték, hogy Egyiptomnak befolyása van római ügyekben.

A Kr. e. 30-ban vívott csata után, mikor Kleopátra rájött, hogy Antonius csapatai a teljes vereség felé tartanak, elbarikádozta magát a királyi mauzóleumban, és elmondta Antoniusnak, hogy öngyilkosságot tervez. Válaszul Antonius megszúrta magát, és végül meghalt a karjaiban.

Kleopátra megpróbált tárgyalni Octavianusszal, szeretője egykori társuralkodójával, de amikor rájött, hogy a férfi fogságba akarja ejteni, ismét elbarikádozta magát a sírjában néhány szolgával, és megölte magát, valószínűleg méreggel. Dinasztiájának uralma véget ért, Egyiptomot pedig Róma vette át.

Amit nem tudunk Kleopátráról

A legenda szerint Kleopátra egy áspis nevű mérgező vipera segítségével vetett véget életének, de erre nincs bizonyíték. A régészek soha nem találták meg azt a mauzóleumot sem, ahol ő és valószínűleg Antonius is meghalt. Ahogy Chip Brown, a National Geographic 2011. júliusi számában írta : „Az ókori Alexandria dicsőségének nagy része ma körülbelül 20 láb mélyen fekszik a víz alatt.”

Arra sincs mód, hogy felmérjük a királynő történelmi ábrázolásainak pontosságát, amelyek mélyen ellentmondanak egymásnak, és koruk elfogultságát mutatják. Egyes fennmaradt érméken Kleopátra egyszerű kinézetű nőként, míg másokon Antonius tükörképeként látható, amely a készítők véleményét tükrözi a női uralkodó római szeretőjével való kapcsolatáról. Még mindig dúlnak a viták Kleopátra hovatartozásával kapcsolatban, bár a történészek rámutatnak arra, hogy a fajokról alkotott fogalmunk egésze nem létezett még Kleopátra idejében.

A Kleopátráról szóló írott források is szűkösek. Az alexandriai könyvtár megsemmisülésével a Kleopátráról szóló korabeli beszámolók is megsemmisültek. Az ókori krónikás, Plutarkhosz szerint, akinek Antonius életrajza Kleopátra uralkodásának egyik legrészletesebb leírása, Kleopátra „a legragyogóbb szépségű nő volt, a szellemi hatalom csúcsán”. De több száz évvel halála után írt az egyiptomi királynőről – és határozottan római nézőpontot hozott a királynővel kapcsolatos munkájába.

Annak ellenére, hogy nem értjük Kleopátra életét, ma is aktuális. A shakespeare-i tragédiától a Netflix-dokudrámáig legendás hírnévre tett szert mint ravasz politikus, aki szinte emberfeletti csábító képességgel rendelkezik.

Bár az előbbi szinte bizonyosan igaz, talán soha nem tudjuk meg, hogy a világ leghatalmasabb emberei miért engedtek Kleopátra varázsának. Annyi bizonyos, hogy több mint 2000 évvel halála után a férfiakat – és népét – oly ravaszul irányító nőnek még mindig sikerül elbűvölnie és misztifikálnia a modern közönséget.