Történelem
Cuzco szimbolikus struktúráját másolták az inkák
A kerámiatöredékek többsége tál, tányér és kisméretű edény
Az Antiquity című folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók 135 darab, dombtetőn található lelőhelyet azonosítottak, amelyeket a teraszokon elhelyezett koncentrikus falak változó számú koncentrikus falai mezőgazdasági termőterületekkel hoztak összefüggésbe – írta meg az Origo.
A kutatócsoport minden egyes helyszínen nagy mennyiségű, a spanyolok előtti, a késő középkor (Kr.u 1250-1600) időszakára jellemző helyi stílusú kerámiatöredékeket talált, valamint néhány regionális jegyeket mutató darabot, amelyek az inkák déli terjeszkedéséhez kapcsolódnak.
A kerámiatöredékek többsége tál, tányér és kisméretű edény, ami arra utal, hogy ezeket az étkezések és rituális gyakorlatok során használták. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a lelőhelyeket a wak'a néven ismert szertartási helyként használták, amely gyakorlat a késő középkorban alakult ki.
Ez egybecseng a spanyol klerikusok és krónikások beszámolóival a gyarmati korszakról (Krisztus után 1535-1800 körül) amelyre jó példa a Guamán Poma de Ayala krónikás beszámolója.
Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a Lauca folyó és a bolíviai-chilei határ közelében fekvő Waskirinél egy 140 méter átmérőjű, nagy kör alakú építményt fedeztek fel a vizsgálat során.
A lelőhely egy 39 egymás melletti, 106 és 144 négyzetméter közötti alapterületű sáncból álló körgyűrűvel rendelkezik. Ezek egy körülbelül 1 hektáros teret ölelnek körül, amelyen a késői középső és késői korszaknak tulajdonított időből származó, bőséges kerámiatöredékek találhatók.
A régészek elmélete szerint a körfalak az úgynevezett inka ceque-rendszert tükrözhetik, ami arra utal, hogy az inkák Cuzco szimbolikus struktúráját másolták az általuk gyarmatosított területeken. A helyszín vizuálisan és térbelileg kapcsolódik a főbb szent hegyekhez, a többszörös fallal körbevett kör alakú építményekhez és az inka szöveteket utánzó mintákkal díszített temetkezési tornyokhoz.
Lehetséges, hogy erre az építményre először Bartolomé Álvarez pap krónikájában tettek említést, aki az 1580-as években beutazta a Carangas régiót – mondták a szakemberek a HeritageDaily online tudományos portálnak. Álvarez hallott egy „nagy, kör alakú épület„ létezéséről, amelyben a régió bennszülött vezetői (curacas és caciques) június hónapban találkoztak, hogy szertartásokat végezzenek a Nap tiszteletére – ez volt az Inti Raymi.
Hozzátette: ez a szertartási központ és az a rituális táj, amelyben Waskiri található, gazdag adalékkal szolgál az Andok ezen részének (egy olyan területnek, amelyet eddig általában kevéssé tanulmányoztak) további tanulmányozásához. Az újabb kutatások lehetővé teszik a szakemberek számára, hogy teszteljék ezeket a kezdeti hipotéziseket és értelmezéseket – olvasható a portálon.
