Az aszály okozhatta a Hettita Birodalom pusztulását

A Nature című folyóiratban publikált tanulmányhoz a kutatók korabeli borókafák maradványait vetették vizsgálat alá, amelyeket egy Ankarától délnyugatra fekvő faépítmény építéséhez vágtak ki i. e. 748 környékén. Az építmény Midász fríg király egyik rokonának sírkamrája lehetett. A vizsgált fák fontos paleoklimatikus adatokat szolgáltattak a száraz időszakról.

A tudósok régóta vizsgálják, hogy mi válthatta ki a Hettita Birodalom bukását. A kutatók a korabeli borókafák maradványait vizsgálva azt állapították meg, hogy három évig tartó, súlyos szárazság sújtotta a Hettita Birodalmat az i. e. 13. század környékén, amely terméshiányt, éhínséget és politikai-társadalmi feszültségeket okozhatott. Az elemzések szerint jelentős éghajlatváltozás történt a Közel-Keleten valamikor az i. e. 13. század közepén, illetve a 12. század végén, ami romba döntötte a korabeli bronzkori birodalmakat.

„A súlyos aszály hatására három éven keresztül szinte teljes terméskiesés lehetett, ekkora tartalékkal már nem rendelkeztek az emberek, így súlyos élelmiszerhiány vette kezdetét. Az éhínség a birodalom adórendszerének összeomlásához is vezethetett, a hettita hadsereg katonái dezertáltak, és hatalmas népvándorlás kezdődött a túlélés érdekében” – mondta Brita Lorentzen, a University of Georgia kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

Ebben az időszakban igen gyorsan, egyszerre omlottak össze a térség birodalmai: a Hettita Birodalom, Egyiptomban a fáraók birodalma, a görögöknél a mükénéi kultúra, a ciprusi királyság, a szíriai partvidéken az Ugarit Birodalom és az egyiptomi fennhatóság alatti kánaánita városok Izrael földjén.

A hettiták ókori anatóliai nép, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt, és elsőként egyesítette Anatólia területének nagy részét. Országuk volt az első igazán vaskori állam, amely híres volt kiváló harci kocsisairól. Birodalmuk a i. e. 14–13. században élte fénykorát. A Hettita Birodalom kiterjedésének csúcsán a központjából, Hattuszaszból uralta Anatólia jelentős területét, Egyiptom nagy riválisaként, és a mai Szíria északi része is hozzá tartozott öt évszázadon át.

Az aszályoknak pusztító hatásuk lehet egy olyan civilizációra, amely a mezőgazdaságtól függ. A száraz időszakok terméshiányhoz és a fertőző betegségek megszaporodásához vezethettek.