Ötven év után tér vissza Oroszország a Holdra

Utoljára 1976-ban járt orosz szonda a Holdon. A Luna 24 útja során talaj- és kőzetmintát gyűjtött és küldött vissza a Földre. Ha minden a tervek szerint halad, a Luna 25 nagyjából öt nap alatt éri el égi kísérőnket. A szonda ezután öt-hét napot tölt holdkörüli pályán, mielőtt megkísérli a leszállást a déli pólus közelében.

Ezzel az ütemezéssel a Luna 25 nagyjából ugyanabban az időben landolna, mint a Chandrayaan 3 indiai szonda, amely július 14-én indult és vasárnap állt holdkörüli pályára. A Chandrayaan 3 a tervek szerint augusztus 23-án egy leszállóegységet és egy rovert helyez el a Hold déli pólusának közelében. Eddig egyébként csak három nemzetnek sikerült szondát leszállítani a Holdra: a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak és Kínának.

A Holdnak ez a régiója azért érdekes, mert a feltételezések szerint nagy mennyiségű vízjég található itt, főként a kráterek állandóan árnyékban lévő mélyén. Ha csakugyan így van, az nagyban segítené az emberiség tartós megjelenését az égi kísérőnkön.

Oroszország a közeljövőben további holdi missziók indítását tervezi. A Luna 25 e tekintetben az úttörő szerepét tölti be, de különféle tudományos munkát is végez majd a nagyjából egy évig tartó felszíni küldetése során. A leszállóegység például „egy lapát” segítségével akár 15 centi mélységből is képes mintákat venni, hogy megvizsgálja, van-e benne fagyott víz.

A Luna 25 lesz Oroszország első teljesen saját fejlesztésű mélyűri küldetése 2011 novembere óta, amikor a Fobosz-Grunt elindult a Marsra, de aztán a Föld körüli pályán megrekedt, és végül bolygónk légkörében elégett. A Roszkozmosz és az európai űrügynökség közös fejlesztése, a Schiaparelli marsjáró pedig elérte ugyan a vörös bolygót, de landolás közben lezuhant és megsemmisült.