Tech

Kell-e aggódnunk a talajból kiolvadó, ősi kórokozók miatt?

A permafroszt felolvadásával fertőző betegségben elhunyt emberek teste kerülhet felszínre

Nem csak a tudósok, az átlagemberek – és persze a filmkészítők – fantáziáját is régóta izgatják az ősi kórokozók, amelyek egykor pusztító világjárványokat generáltak, majd látszólag eltűntek. Ám bizonyos környezeti tényezők hatására ismét aktiválódhatnak – írta meg a hazipatika.com.

Kell-e aggódnunk a talajból kiolvadó, ősi kórokozók miatt?
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Science Photo Library/Thom

A közelmúltban számos, a fagyott szibériai talajban több tízezer éve szunnyadó vírust sikerült „életre kelteniük” a kutatóknak. A legfiatalabb innen kitenyésztett kórokozó 27 ezer, a legrégebbi – egy pandoravírus – pedig körülbelül 48,5 ezer éves volt - írta meg a Conversation cikke alapján a hazipatika.com.

Kiemelték, a globális felmelegedés hamarosan e téren is változást hozhat, ugyanis a felolvadó talajból, a permafrosztból évezredek óta fagyott szerves anyagok, köztük még mindig szaporodóképes baktériumok és vírusok szabadulhatnak fel.

Megjegyezték, korábban is volt példa rá, hogy a tudósok „kincsekre” bukkantak a fagyott talajban. 2015-ben például francia kutatóknak sikerült szaporodóképes vírusokat kimutatniuk 30 ezer éves permafroszt talajmintákból: a Pithovirus és a Mollivirus sibericumot. (Utóbbi a negyedik ősi vírus, amit 2003 óta a permafrosztban találtak.) A mostani preprint tanulmányból többek között az is kiderül, hogy a kutatók szerint valóban fennáll annak esélye, hogy az ősi vírusrészecskék fertőzőképesek maradnak, és „kiolvadásuk” után újra szaporodni kezdenek. De ettől még nem kell pánikba esnünk.

Az összes vírus, amit eddig a permafroszt talajmintákból tenyésztettek ki, óriás DNS-vírus, ami jellemzően amőbákat támad meg. Vagyis a szakemberek szerint valószínűtlen, hogy ezek potenciális veszélyt jelentenek az emlősökre vagy akár az emberre. Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy egy ilyen típusú kórokozó soha nem is fogja megbetegíteni az embert – írták.

Korábban éppen egy permafrosztból származó, amőbákat fertőző óriásvírust hoztak kapcsolatba kutatók a tüdőgyulladás bizonyos fajtájának kialakulásával – ám az ok-okozati összefüggést még nem sikerült tudományos bizonyítékokkal alátámasztaniuk. Szakemberek szerint azonban sokkal inkább az adhat okot aggodalomra, hogy a permafroszt felolvadásával fertőző betegségben elhunyt emberek teste kerülhet felszínre, ezzel pedig bizonyos kórokozók szabadon, vagyis ellenőrizetlenül „kerülnek ki” a világba. De elsősorban nem a vírusok, inkább a baktériumok miatt kongatják a vészharangot – olvasható a portálon.

Emlékeztettek, az egyetlen, embert megbetegítő kórokozó, amit az ellene kifejlesztett és széles körben alkalmazott védőoltásnak köszönhetően sikerült világszerte legyőzni, az a fekete himlő. Újbóli megjelenése katasztrofális következményekkel járna, különösen az elszigetelt, rossz infrastruktúrájú és sűrűn lakott helyeken – írja a Conversation. A himlővírus -20°C-on is képes életben maradni, de legfeljebb néhány évtizedig, így kutatók szerint ettől a kórokozótól már nem kell tartani. Ahogy a spanyolnáthától sem. Tudósok exhumálták spanyolnáthában elhunyt emberek holttestét, és sikerült szekvenálniuk az influenzavírust, ami fagyasztva jellemzően egy, de legfeljebb egy évtizedig marad életképes – olvasható a portálon.

Kapcsolódó írásaink