Áttörés Caporettónál: az I. világháború utolsó magyar győzelme
ĀA caporettói áttörés a magyar hadtörténet egyik utolsó nagy diadalának számít
ĀA caporettói áttörés a magyar hadtörténet egyik utolsó nagy diadalának számít
ĀIlyen sors jutott Huszár Károly miniszterelnöknek, aki ma száznegyven éve született.
ĀSzázöt éve, 1917. augusztus 6-án IV. Károly bevonult Czernowitzba (ma: Csernyivci, Ukrajna), amelyet harmadik alkalommal foglalt vissza a Monarchia az első világháborúban
ĀAz igazi „balkáni dühöt” érhetjük tetten a merényletben, amely a maga módján mégis elérte a kitűzött célt. E naptól mindenki tudhatta Szerbiában: ha a Monarchiával szimpatizál, az életével játszik
ĀA megzavarodott olasz egységek pánikszerű visszavonulásba kezdtek, több ezer foglyot, valamint hozzávetőleg háromszáz löveget hátrahagyva
ĀSzázharminc éve, 1892. május 9-én született Bourbon-Pármai Zita császár- és királyné
ĀEgy botrány anatómiája, így vesztette el a Monarchia a nagy háborút
ĀKároly halála a magyar királykérdésre is pontot tett, végzete tartalommal töltötte fel az 1921. évi XLVII. törvénycikket, amely kimondta: IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek
ĀJókai Mór a Tisza família tagjairól mintázta A kőszívű ember fiai című regényében a főszereplőket
ĀAz elmúlt százhetven évben minden rendszernek viszonyulnia kellett 1848–49-hez, és mindegyik viszonyult is
ĀBizony, lehet. Az idő múlásával egyre-másra kerülnek elő olyan források, amelyek az eddigieknél árnyaltabban mutatják be az érintettek sorsát és szerepét
ĀIV. Károly nem szerette Schönbrunnt. Túl nagynak és túl díszesnek találta, zegzugos folyosói és egymásba kapcsolódó helyiségei miatt pedig túl kiismerhetetlennek
ĀA magyar politikatörténet egy százötven esztendős jubileumi évforduló előtt áll november 14-én
ĀKedden este hattól rendezi hatvanegyedik vitáját a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár