A költészet dimenziója
ĀSZOBAKATEDRA. Az ígértem – némi iróniával a „könnyű nyári” kifejezésben –, hogy a prózai említések után a költészet dimenziójáról szól a következő lecke
ĀSZOBAKATEDRA. Az ígértem – némi iróniával a „könnyű nyári” kifejezésben –, hogy a prózai említések után a költészet dimenziójáról szól a következő lecke
ĀSZOBAKATEDRA. Mára nem az európai ethoszból, az értékrend egészének alapját képező erkölcsi magatartásból ábrándultam ki, hanem azt kezdem megkérdőjelezni, hogy annak az Európának, amilyennek ma látjuk az öreg kontinenst, van-e egyáltalán ethosza
ĀSZOBAKATEDRA. Próbálok az aktualitásokhoz igazodni ezekben a kiselőadásokban – aztán az irodalmi műveket forgatva (verset, novellát, esszét, naplót, regényt vagy drámát) rá kell jönnöm, hogy minden és egyszerre aktuális, ami irodalommá vált
ĀSZOBAKATEDRA. Legutóbbi konzultációnkon a ChatGPT arra kényszerült, hogy beismerje a nyilvánvalót: „nem emberi értelemben” képes alkotni vagy értelmezni az irodalmat, költészetet
ĀSZOBAKATEDRA. Digitális fűzfapoéta – avagy a Mesterséges Ostobaság. Eredetileg ezt a címet adtam volna az alábbi esszének, amelyben a mesterséges intelligencia (MI, angol rövidítésével AI) „költői” képességeit ismét kritika tárgyává teszem
ĀSZOBAKATEDRA. A költő nem mindig mond igazat, de mindig az „igazat” mondja. Tehát hazudik is, meg nem is? – érkezik a paradoxon keltette csönd után az értetlenséget vagy dilemmát kifejező kérdés
ĀAz utasok ismét rácsodálkozhatnak, mennyivel kellemesebben telik a várakozás ideje, ha az utastájékoztatás pár percre hangoskönyvvé változik
ĀSZOBAKATEDRA. Majdnem száz évvel ezelőtt (1926-ban) jelent meg az említett sorozat, s a Karinthy-tárcában még ma is meghökkentőnek tűnő megállapítások olvashatók
ĀSZOBAKATEDRA. Az irodalmi értelemtulajdonítás (amely a poézis igazi titka) szintén kölcsönhatás: a nyelvi anyag objektuma, és a nyelvet használó szubjektuma lép kapcsolatba egymással
ĀSZOBAKATEDRA. A kérdésre adandó válasz látszólag a filozófia (és logika) hatáskörébe tartozik, ugyanakkor a kvantumfizikát és az irodalomtudományt is foglalkoztatja
ĀSZOBAKATEDRA. A tudatos élménykeresés ugyanúgy képes alakítani a vers születését, mint a véletlen, bár lehet látni sorsszerűséget, törvényt is abban, ha bármi történik „művészileg” az alkotóval
ĀArany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor vagy például Esterházy Péter jelenik meg archív fotókon
ĀSZOBAKATEDRA. A vers születése című meditációjában és vallomásában Weöres Sándor kiemeli, hogy a tudós az eredmény valóságáért, a művész azonban a szépségéért felelős
ĀSZOBAKATEDRA. A mindenség megragadása, az öröklét elérése lehet bár a művész célja, végül rájön: a versek („a lélek árján fénylő forró igék”) „a te múló dalodba csak vendégségbe járnak” – írta Weöres Sándor
ĀA költészet hatalmát igenis ünnepelni kell. Nem is akárhogy, nem is akármennyire. Talán nem is tudjuk, mekkora szükségünk van rá
ĀA versenyre kizárólag magyar költők művével lehetett jelentkezni
ĀSZOBAKATEDRA. Sík Sándor születésének 135. évfordulójára idén januárban emlékeztünk, keveset hallottunk róla, pedig a magyar katolikus költészet huszadik századi megújítójaként tartjuk őt számon
ĀA halott Napóleonnál két szál elszáradt, aranytokba zárt ibolyát találtak, amelyeket a császár a waterlooi csata után Joséphine sírjáról szakított
ĀSZOBAKATEDRA. A modern művészetek kiáltványokba fogalmazott ars poeticákban fejtették ki esztétikai elveiket – ilyen az avantgárd Tristan Tzara Hogyan írjunk dadaista verset? című kiáltványa
ĀSZOBAKATEDRA. A vers nemcsak szól valamiről (sokszor nem is kell, hogy elmesélhető legyen – lásd például Weöres Sándor variációs szimfóniáit), de a költemény festmény és dal is
ĀSZOBAKATEDRA. A költői kidolgozás nem ösztönös, hanem tudatos tevékenység, ezért kellenek a szabályok, mint például a tartalom és forma egysége, a belső következetesség
ĀEgy éve, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára nyílt meg új, állandó kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Siettem megnézni
ĀSZOBAKATEDRA. Ha a jövőhöz nem is volt receptje, és nem hitt a költészet „gyakorlati hasznában” Ladányi Mihály, a reakció attitűdformáló szerepéről nem mondott le
ĀSZOBAKATEDRA. Ladányi a Tűztánc-antológia lírikusai közé tartozott, és „politikus” költőnek számított abban az értelemben, hogy a fiatal korosztály épp a rendszerkritikus versei miatt kedvelte őt
ĀA Kossuth-díjas erdélyi magyar költőt a marosvásárhelyi református temetőben kísérték utolsó útjára
ĀSZOBAKATEDRA. Épp visszatettem volna a polcra Nagy László összegyűjtött verseinek és fordításainak első, a saját költeményeket tartalmazó kötetét, de hirtelen félbe maradt a mozdulat
ĀSZOBAKATEDRA. A „bukott diák”, a „bukott poéta” és a „bukott szerelmes” tragikus (így szükségszerű) sorsa határozta meg azt az „erényekből s hibákból összeszőtt jellemet”, melyet Kiss Tamás 1955-ös Csokonai-regényéből ismerhetünk meg
ĀNem eltörölni akarjuk a múltunkat és a kultúránkat, hanem élővé tenni – mondta