Petőfi, a „közköltő”
ĀSZOBAKATEDRA. Petőfi nyelvezetéről (stílusáról, modoráról, nyelvi viselkedésmódjáról) beszélgetünk, s erre készülve olvasom újra publicisztikai írásait is
ĀSZOBAKATEDRA. Petőfi nyelvezetéről (stílusáról, modoráról, nyelvi viselkedésmódjáról) beszélgetünk, s erre készülve olvasom újra publicisztikai írásait is
ĀSzentmártoni János: A jó vers a szavak mögötti valóság megnyilatkozása
Ā2022-ben a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetésben részesült
ĀSZOBAKATEDRA Az elefántcsonttorony képe először a bibliai Énekek énekében tűnt föl a menyasszony nyakának kivételes szépségét leíró érzékletes hasonlatként
ĀSZOBAKATEDRA. A címbeli kérdés a jelenre vonatkozik, s a japán műfaj elé tehetnénk a „magyar” jelzőt is, térben és időben elhelyezve a választ, mely legkurtábban így fogalmazható meg: mert rövid
ĀSZOBAKATEDRA. Mikor először tanítottam a János vitézt az általános iskola ötödik osztályában, Petőfi 1844 végén írt elbeszélő költeményét (verses meséjét) úgy tekintettem, ahogy tanultam: ezzel vált igazán népies (és népszerű) költővé
ĀSZOBAKATEDRA. Kulcsszó az áldás, a kegyelem. A feltétel nélkül kapott vigasztalódás lehetősége. A létezés adományként való megélése, az ajándéklét. A feloldódás a kegyelemben
ĀAkkoriban elég világosak voltak a frontvonalak. Nem tekergettük kacsintgatva a szavakat, tudtuk, hol állunk. Szembenálltunk. Szemben a hatalommal, a tanácsházával, az MSZMP kultúrembereivel
ĀA magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik
ĀAz első helyezett 600 000 forint pénzjutalomban részesül
ĀSZOBAKATEDRA. Vajon tudnak-e egymásról a versek? Igaz, hogy a legtöbbjük hosszú évek óta ott van a másik közelében, csupán a borítók és kötések választják el őket. Miért ne tudnának?
ĀSZOBAKATEDRA. A hírek szerint a mesterséges intelligencia verseinek egy része olyan, mintha ember írta volna, és a beszédszintézissel foglalkozó MI-szakemberek a költészetet „tesztkörnyezetnek” tekintik
ĀBarátai 1836-ban megalapították a Kisfaludy Társaságot, hogy emléket állítsanak a költőnek, és kiadják összes munkáit
ĀRégészeti leletek alapján készültek a hagyományőrző harcosok római viseletei
ĀSzobakatedra. Ha az irodalmi művet is „objektumnak” tekintjük, annak nincs semmilyen tulajdonsága, viselkedése vagy bármije mindaddig, amíg nem kerül interakcióba egy másik dologgal
ĀKöltőink belső kényszert éreznek arra, hogy számot vessenek a világgal
ĀMűhelytitkokról, személyes élményekről, életről, halálról, gyászról vagy épp nőiségről szóló beszélgetések keretezték az idei Versmaratonon elhangzó költeményeket
ĀVersmaratonokkal, könyvbemutatókkal, felolvasóestekkel, hangversenyekkel és szavalóversenyekkel készül a kulturális élet április 11-re, Őrmezőn pedig emlékpadot avatnak a Költők Parkjában
ĀSajgó Szabolcs meztelen Isten című verseskötetén átsugárzik a feltámadásba vetett hit, a remény fénye
ĀNem kinyilatkoztatni és nem másokat meggyőzni akart, csak megosztani azt a vívódást, megosztani azt az istenkeresést, ami az ő életét jellemezte
ĀApokrif, Négysoros, Harmadnapon – Száz éve született Pilinszky János, a 20. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja
ĀKülönleges utazást tehet a rendszerváltozás előtti performanszművészetbe, aki a Kassák Múzeum időszakos tárlatát meglátogatja
ĀA kilencvenöt éves Magyar Pen Club írószervezet zenés augusztusi felolvasóestje telt ház előtt zajlott a Petőfi Irodalmi Múzeumban
ĀKilencvenedik születésnapján köszöntötték Czigány György költőt, legendás műsorvezetőt az Óbudai Társaskörben
ĀPilinszkyt éppen az tette költővé, hogy a gondolatait közölni akarta, el akarta juttatni olyan emberekhez, akik értik, és akiknek hasonló fájdalmaik vannak
ĀA Rimay Jánosról elnevezett találkozó első díszvendége a Nobel-díjas Herta Müller lesz
ĀOrszágos méretű rendezvénysorozattal emlékezik Pilinszky János születésének 100. évfordulójára