Tudnak-e egymásról a versek?
ĀSZOBAKATEDRA. Vajon tudnak-e egymásról a versek? Igaz, hogy a legtöbbjük hosszú évek óta ott van a másik közelében, csupán a borítók és kötések választják el őket. Miért ne tudnának?
ĀSZOBAKATEDRA. Vajon tudnak-e egymásról a versek? Igaz, hogy a legtöbbjük hosszú évek óta ott van a másik közelében, csupán a borítók és kötések választják el őket. Miért ne tudnának?
ĀSZOBAKATEDRA. A hírek szerint a mesterséges intelligencia verseinek egy része olyan, mintha ember írta volna, és a beszédszintézissel foglalkozó MI-szakemberek a költészetet „tesztkörnyezetnek” tekintik
ĀBarátai 1836-ban megalapították a Kisfaludy Társaságot, hogy emléket állítsanak a költőnek, és kiadják összes munkáit
ĀRégészeti leletek alapján készültek a hagyományőrző harcosok római viseletei
ĀSzobakatedra. Ha az irodalmi művet is „objektumnak” tekintjük, annak nincs semmilyen tulajdonsága, viselkedése vagy bármije mindaddig, amíg nem kerül interakcióba egy másik dologgal
ĀKöltőink belső kényszert éreznek arra, hogy számot vessenek a világgal
ĀMűhelytitkokról, személyes élményekről, életről, halálról, gyászról vagy épp nőiségről szóló beszélgetések keretezték az idei Versmaratonon elhangzó költeményeket
ĀVersmaratonokkal, könyvbemutatókkal, felolvasóestekkel, hangversenyekkel és szavalóversenyekkel készül a kulturális élet április 11-re, Őrmezőn pedig emlékpadot avatnak a Költők Parkjában
ĀSajgó Szabolcs meztelen Isten című verseskötetén átsugárzik a feltámadásba vetett hit, a remény fénye
ĀNem kinyilatkoztatni és nem másokat meggyőzni akart, csak megosztani azt a vívódást, megosztani azt az istenkeresést, ami az ő életét jellemezte
ĀApokrif, Négysoros, Harmadnapon – Száz éve született Pilinszky János, a 20. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja
ĀKülönleges utazást tehet a rendszerváltozás előtti performanszművészetbe, aki a Kassák Múzeum időszakos tárlatát meglátogatja
ĀA kilencvenöt éves Magyar Pen Club írószervezet zenés augusztusi felolvasóestje telt ház előtt zajlott a Petőfi Irodalmi Múzeumban
ĀKilencvenedik születésnapján köszöntötték Czigány György költőt, legendás műsorvezetőt az Óbudai Társaskörben
ĀPilinszkyt éppen az tette költővé, hogy a gondolatait közölni akarta, el akarta juttatni olyan emberekhez, akik értik, és akiknek hasonló fájdalmaik vannak
ĀA Rimay Jánosról elnevezett találkozó első díszvendége a Nobel-díjas Herta Müller lesz
ĀOrszágos méretű rendezvénysorozattal emlékezik Pilinszky János születésének 100. évfordulójára
Ā„Ki ne ismerné és érezné át a magyarság lelkületét Petőfi vagy Ady sorait olvasva?”
ĀA Müpa médiatára rövidesen kibővül többek között József Attila, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Faludy György, Pilinszky János és Tandori Dezső műveivel
ĀKétszáz éve született Charles Baudelaire, A romlás virágai dekadens költője, a modern francia líra megteremtője
ĀNem csak a határon túli–anyaországi vonal mentén vannak törésvonalak
ĀA Petőfi Irodalmi Múzeum Pilinszky 100 fogalom/centenáriumi szószedet című onlinebeszélgetéssorozatában a hallgatásban rejlő erőről és a pusztító-teremtő fényről is szó esett
ĀViola Szandra: A kollektív tudás és tudattalan meséinkben, népszokásainkban és az irodalom egészében megmutatkozik, abból könnyebben kiolvasható
ĀCs. Szabó László az angol irodalom Prometheusának hívta esszéiben
ĀPéntek jó érzékkel vezeti tollát a papíron, játszik nyelvvel, ritmussal, de nem fukarkodik szimbólumokkal és allegóriákkal sem
ĀFilip Tamás, József Attila-díjas költő: A kreativitás mindannyiunk osztályrésze, nemcsak az alkotó embereké. Az lenne a jó, ha ezeket az örömöket mindenki megtapasztalhatná