Föld, erdő, isten
ĀSZOBAKATEDRA. Tagadhatatlan, hogy Szabó Lőrinc rendhagyó panteizmusa a Föld, erdő, isten verseitől indul, amely hamarosan át is alakul
ĀSZOBAKATEDRA. Tagadhatatlan, hogy Szabó Lőrinc rendhagyó panteizmusa a Föld, erdő, isten verseitől indul, amely hamarosan át is alakul
ĀÁllok Jókai egykori dolgozószobájában, és a fényképek alapján próbálom rekonstruálni az 1904-es berendezést. Gyönyörű bútorok mindenütt. A falak mentén három művészi faragású, hatalmas könyvszekrény
ĀA négy kötet akár 4,5 millió fontért (kétmilliárd forintért) is elkelhet
ĀA kezdeményezés a kortárs magyar irodalom társadalmi megbecsülését és a művészetpártolást hivatott szolgálni
ĀSokan keresik a következő nagy olvasmányukat, amely kikapcsolja őket a hétköznapokból, feltölti a képzeletüket, és egyszerre szórakoztató is
ĀA 120 éve született József Attila, akiről maga Kosztolányi mondta, hogy „egy fejjel magasabb mindnyájunknál”, manapság – már jó ideje, egyre növekvő mértékben – a finoman szólva is elhanyagolt lírikusok sorába tartozik
ĀSimicskó István: A Fidesz–KDNP számára a magyar nemzet egy határokon átívelő közösséget jelent
ĀKöltészettel bármikor találkozhatunk. Nem szükséges verset olvasni hozzá – de a vers szükséges ahhoz, hogy észrevegyük a költészetet
ĀSzó lesz a „versekkel való foglalkozás” mentális hatásairól
ĀSZOBAKATEDRA. Negyvenöt év alatt megtanulta, hogy van Gondviselés, „de van feladat is, melyet nem lehet a Gondviselésre bízni; könyörtelenül el kell végeznünk, egyedül”
ĀA díjátadót Marosvásárhelyen rendezik
ĀSZOBAKATEDRA. Nem a félreértett autonómia íratta a címbe emelt sort, hanem a 125 évvel ezelőtt született Szabó Lőrinc Tücsökzene ciklusában olvassuk
ĀSZOBAKATEDRA. Kabdebó Lóránt még 2010-ben jutott arra a következtetésre a Szabó Lőrinc-titokkal kapcsolatban, hogy a kérdezői-felelői pozíció, a tények tudatosítása s a belőlük megfakadó víziók dialógusa adja költészetének alapvető feszültségét
ĀÁprilis 13-ig adható be a nevezés a Janikovszky Éva Történetmesélő Pályázatra
ĀSZOBAKATEDRA. A Szerelem bolondjai című Jókai-regényt olvasva elbizonytalanodtam. Mintha az 1868-ban A Hon című hírlapjában közölt művében az író elveszítette volna megszokott történetvezetési fonalát
ĀPetőfi versein, prózáján, levelein keresztül fedezhetik fel a résztvevők a 19. századi Pestet
ĀSZOBAKATEDRA. Mikszáth szerint a hetvenen túli Jókai már egyre halványabb részt vállalt a közéletből, keveset írt, a Pesti Hírlapnak sem tudta teljesíteni a szerződésben vállalt penzumát
ĀVarázslatos emberi képesség a képzelet. Az emberi elme műhelye, a lélek szeme. Talán a legértékesebb tulajdonságaink egyike, mert alapköve mindennek, amire a lelkünket építjük
ĀAz olvasásról olvasom, hogy képességének elvesztése (a nem-olvasás, a képernyőről való felületes információszerzés) nemcsak a világot leegyszerűsítő értelmezéshez, azután az értelemvesztéshez vezet
ĀSZOBAKATEDRA. „Aki ma szól Jókairól, különös felelősséggel kell szólania” – ezzel a fél évszázad múltán is érvényes, okító önfegyelmezéssel kezdte a Jókai-olvasás állomásairól szóló tanulmányát Németh G. Béla
ĀHernádi Gyula magyar író ott ült velem szemben a Lyukasóra szerkesztőségében, a vastag szemüvegtől nagyra nőtt szemével barátságosan pislogott
ĀNagy szerencsém volt, mert fiatalkoromban előnyére változott a világ. Még épp elcsíptem azt az időszakot, amikor egy nemzedék új szellemi közeget teremtett magának
ĀA 19. század legtermékenyebb és legsikeresebb magyar írója
ĀAz irodalmi est kezdetére minden ahhoz való elkészült. A közönség levette kötényeit, kiderült, hogy mindenki ünneplőruhát viselt
ĀAz utóbbi évtizedek magyar kultúrpoltikájának alighanem egyik legszerencsésebb, legjobb döntése volt, hogy immáron hét esztendeje, 2018-ban a magyar széppróza napjává tette február 18-át, Jókai Mór születésnapját
ĀSZOBAKATEDRA. Bálintot jó ideje kiradírozta a naptárból Valentin, de van nekünk egy híres Bálintunk, ki a szerelem dolgában oly sok tapasztalatra tett szert, s ennek költészetünkben is maradandó nyomát hagyta
ĀMeghívást kaptam Párizsból, mennék-e a Magyar Házba irodalmi esten szerepelni