Rendszeren belülről!
ĀMindenki jobban járna, ha az ellenzék nem a rendszert szeretné leváltani, hanem a választópolgárok igényeivel és saját programjával foglalatoskodna, illetve elfogadná, hogy nincs élet a NER-en kívül
ĀMindenki jobban járna, ha az ellenzék nem a rendszert szeretné leváltani, hanem a választópolgárok igényeivel és saját programjával foglalatoskodna, illetve elfogadná, hogy nincs élet a NER-en kívül
ĀAz idei választás nagy győztese az egyébként történelmi kudarcot valló ellenzéki pártok közül az a Párbeszéd lett, amely nem tudni, hogy kivel folytat párbeszédet, lévén szavazói nincsenek
ĀA választások után nem a centrális erőtér állt helyre, hanem egy domináns pártrendszer jött létre, amelyben az erős jobboldal mellett sok megújulni képtelen kis párt verseng az ellenzéki pozíciókért
ĀAz ellenzéki összefogás kudarcának legnagyobb vesztese a Jobbik. Ezt mutatják a számok, erre utalnak a nyilatkozatok, de mindennél beszédesebb az, hogy a Jobbik ma már nem különböztethető meg a többi baloldali párttól
ĀMinden politikai siker mögött látnunk kell az emberi tényezőt, azaz a tehetséget, a képességet, a tudást, a tapasztalatot és persze az erőfeszítést is
ĀKár tagadni, hogy a kormánypártok győzelme mellett a baloldal veresége is történelmi léptékű volt. A vereséget pedig mindig meg kell magyarázni, ha elmarad az okok feltárása, akkor nincs tanulság sem
ĀA sikeres válságkezelés mellett figyelembe kell venni azokat a gyümölcsözőnek bizonyult társadalompolitikai lépéseket, illetve világosan kijelölt értékek mentén való nemzetépítést is, amelyben a kormány következetességet mutatott
ĀA tét óriási, és mivel a helyzet nem világos, így a kormánynak azzá kell tennie. Ki akarja a békét, és ki sodorná inkább bele a háborúba az országot? Ez itt a kérdés!
ĀVörösiszap-katasztrófa, árvíz, migrációs válság, koronavírus-járvány, háború – jutott bőven tennivaló Orbán Viktornak az elmúlt tizenkét évben
ĀTisztult a kép a magyar szabadság ünnepén: töredezett, felelőtlen háborús retorikát folytató baloldal fog neki feszülni a stabil, békepárti jobboldali kormánynak
ĀA személyes botrányoknál, az erkölcstelen viselkedésnél és a korrupciós ügyeknél csak egy pusztítóbb dolog létezik a baloldalon: mindezek következménynélkülisége
ĀFélresiklott az ellenzékváltás, még csak „gengszterváltás” sem volt a baloldalon – elég csupán a végre valahára megszületett országos listára pillantanunk
ĀNem történt ellenzékváltás, így érthető, hogy erősödik a Kutyapárt
ĀA képlet egyre világosabb: az egyik oldalon Orbán Viktor, a másikon Gyurcsány Ferenc… Van az előre, és van a hátra
ĀRá kellene a Soros-szervezeteket kényszeríteni arra, hogy pártot alapítsanak és tisztességes demokrataként versenyezzenek
ĀMi lehetne annál súlyosabb helyzet, hogy lassan nincs olyan szavazó vagy társadalmi csoport, akit/amelyet ne bántott volna meg a baloldali miniszterelnök-jelölt?
ĀÖtéves a NOlimpia Mozgalom, Fekete-Győr szerint öt éve kezdték meg a rendszer lebontását. Vagy inkább a magyarság elárulását?
ĀMit tartunk előbbre valónak? Az LMBTQ-csoportok véleménynyilvánítási szabadságát vagy a szülők jogát? Két szabadságjog ütközésekor mindig a politikai hatalom dönt, amelynek forrása – egy demokráciában – a nép
ĀA magyarok uniós tagságra, nem pedig az európai egyesült államokra szavaztak, Magyarország nem egy birodalomba, hanem egy szuverén nemzetek alkotta közösségbe lépett be
ĀA 2022-es választások után Jakab Péteréknek nem lesz már lehetőségük önálló politikát folytatni, így vélhetően fel fognak oldódni az egyre egységesebbé váló globalista, baloldali tömbben
ĀEgy próbát megér – gondolták a haladárok Brüsszelben, és nekiláttak kivágni a karácsonyfát
ĀHa az ellenzéki összefogásra vagyunk kíváncsiak, akkor csupán Márki-Zay Péter nyilatkozataiból tudunk tájékozódni, hisz a baloldali pártok csendben vannak, és úgy tűnik, hogy elengedték a miniszterelnök-jelölt kezét
ĀAki a Jobbikra szavaz, az Gyurcsány Ferencre szavaz, élt tizennyolc évet – ez áll a Jobbik sírkövén
ĀNem volt itt semmiféle ellenzékváltás, ahogy két baloldal sincs, egy van csak, az is a történelmünk szégyene
ĀMárki-Zay úgy áll előttünk, mint az egyszeri, odamondogató kisfiú Weöres Sándor görbe tükrében, mikor a nagy okoskodása közepette ostobán mindenkit „lehüjéz”
ĀRagaszkodunk-e ahhoz, hogy a gyermekek nevelése a szülők elidegeníthetetlen joga, kötelessége és felelőssége, vagy megengedjük-e azt, hogy a gyermekek egészséges testi, lelki és erkölcsi fejlődését megbolygassa a genderideológia globális kísérlete?
ĀSokan vélekedtek úgy, hogy Márki-Zay kiszámíthatatlansága csodafegyver lehet a jobboldallal szemben, ám identitásproblémája, ellentmondásos személyisége most mégis a baloldalon okoz komoly fejtörést
ĀHa a pőre valóságot szemléljük, akkor egy politikai átverést látunk. A baloldal egy önmagát jobboldalinak hazudó szélhámossal akarja eladni a progresszív programot
ĀMég az önmaga számára szervezett háziversenyt sem tudta megnyerni az ellenzék
ĀMire ez a nagy kakaskodás a baloldalon? Összefognak, mégis veszekednek? Valódi versenyt rendeznek? Ugyan, dehogy!