−Előd
ĀHa rövid pillantást vetünk Karácsony programjára és hangzatos ígéreteire, és türelmesek is maradunk azzal a több mint százzal szemben, amire valóban nem jutott idő, akkor is igencsak felemás képet láthatunk
ĀMennyiszer hallhattuk, olvashattuk azt, hogy Magyarországon nem lehet a kormányt törvényesen megbuktatni, nincs demokrácia, nem működik a jogállamiság, a sajtószabadságot két lábbal tiporják és a Fidesznek kedvező módon torzít a választási rendszer
ĀSzempillantás volt csupán, és a klímaváltozásból klímaválság, a klímavédelemből pedig klímavészhelyzet lett a balliberális közbeszédnek hála
ĀHa nem ápoljuk méltón e tragédiába torkolló, ugyanakkor a jelenben a szabadság lehetőségét megteremtő ünnepet, akkor elvesztünk mindent, ami a nemzetünk, a magyarságunk jövőjét jelenti
ĀAzért két gesztus mélyen beégett vasárnap mindnyájunk emlékezetébe
ĀBicska nyílik zsebünkben, úgy vágja oldalunkat, hogy ömlik az epe, mikor milliós nagyságrendben kártérítést fizet az állam (fizetünk mi, állampolgárok) kegyetlen gyilkosoknak, mert állítólag „senyvednek” cellájukban
ĀA választási vereségre az elmúlt években valamiféle varázslatos intuíciónak hála már mindig volt előre magyarázata az ellenzéknek
ĀHa a liberális hegemóniában született európai elit képes lenne rá, hogy tanuljon a történelemből, akkor nem lenne vita a bevándorlással kapcsolatban
ĀGyurcsány Ferenc követőiről sosem volt kétséges, hogy egy tál lencséért eladnák az országot, de a Jobbik és a Momentum illúziót adott sokaknak. Úgy tűnik, csak illúziót, nem valós lehetőséget. Abból is a hazugfélét
ĀMárk evangéliumából származó – a kommunisták játékszereként használt – mondat, miszerint „aki nincs ellenünk, az velünk van” (Márk 9:40), mára az újraértelmezés tárgyává vált az ellenzéki oldalon
ĀKétségtelen tény, hogy a keresztény szabadság fogalmának egyik fundamentuma – ahogy a miniszterelnök is utalt rá Tusnádfürdőn – leginkább az egyén cselekedeteinek korlátjában ragadható meg
ĀKedvelt, ugyanakkor szánalmas szórakozása számos liberális szerzetnek, hogy történelmi hősöket aláznak meg, ünnepeket gúnyolnak ki, és az ehhez kapcsolódó szellemiséget bepiszkolják
ĀAmikor valaki az ellenfelem, akkor az szélsőjobboldali – állítja most már nyíltan is az uniós parlamentben Dobrev Klára a Fideszről. Nohát, ez aztán az értékelvű politika
ĀMi sem bizonyítja jobban a német külpolitika képmutató magatartását, mint hogy miközben minden uniós tagállamtól elvárja, hogy szigorúan tartsa be az oroszokkal szembeni szankciókat, addig a németek – a színfalak mögött – komoly üzleteket kötnek
ĀAz a legnagyobb vicc, amely kellően bizonyítja az ellenzéki politikusok paranoiáját, hogy Von der Leyen még azt sem mondta ki, hogy egyetértene a magyar kormány politikájával, csupán annyit ígért, hogy törekszik megérteni azt
ĀNagyjából fél évtizede annak, hogy az ellenzéki pártok szerepét átvette az úgynevezett független, balliberális sajtó és most ismét azt tapasztaljuk, hogy második hullámban kapcsolódnak be a telebeszélt fejű uniós bürokraták
ĀA velünk élő történelem értékelését mindig és mindenhol a személyes érintettség, a negatív vagy pozitív tapasztalat és a szubjektív világkép relativizálja: hovatovább az ideológiák és a politika is nagyban megterheli
ĀHa létezik helyes és valódi haszonnal járó társadalompolitikai cél, amely esetében politikai konszenzusnak kellene lennie, akkor a családok erkölcsi és anyagi támogatása az
ĀA kérdés az, hogy képes lesz-e a liberálisok semmit és senkit nem tisztelő szabadságvágya olyan világlátássá alakulni, amely elfogadja a keresztény kultúra értékeit
ĀAz elmúlt napokban két, egymásnak igencsak ellentmondó kutatás is napvilágot látott a főpolgármester-jelöltségért zajló ellenzéki versengésről
ĀA tényekkel nem törődve igyekszik a szivárványszínű ellenzék fából vaskarikát bütykölni
ĀA klímaváltozás valóban nem ismer határokat, ahogy az illegális bevándorlás sem. Miért is kell egymással szembeállítani a két problémát?
ĀA Demokratikus Koalíció már régen nem baloldali, legalábbis a klasszikus értelemben nem. Elemezve programjukat, több liberális ideát találunk benne, mint egalitárius gondolatot
ĀMég dübörög a kampány. A bevándorláspárti elit – ha csak látszólag és szavak szintjén is –, de végre érteni véli, hogy a migráció tényleg több mint globális probléma
ĀA liberalizmus kitermelte egzisztencialista hős elidegenedik a világtól és végül önmagától is
ĀA szociálliberalizmust álmodó értelmiség mindig és mindent megígért az elmúlt száz esztendőben: az egyenlőséget, a szabadságot és néha a testvériséget, bár utóbbival általában nem tudtak mit kezdeni
ĀNem vagyok iszlamofób, mint ahogy nem gyűlölök senkit a hite miatt, de a keresztény civilizációt szerény eszközeimmel mindhalálig védelmezem
ĀA kizárólagosság gőgje a nyilvános közbeszéd számos területén jellemzi a liberális gondolkodókat
ĀA Momentumot bevették, Puzsért nem, a Jobbik pedig könyörög, hátha akad még egy helyecske a sokadik ellenzéki szereplőválogatáson, ezúttal a fővárosi kerületekben
ĀA valaha virágkorát élő, de egyre inkább a bomlás jeleit mutató Európa, amelynek megmaradásért szerencsére ma egyre többen küzdenek, nem más, mint a keresztény hagyományok organizmusa