ĀAz elmúlt években egyre többet lehet arról hallani – első sorban az európai balliberális forrásokban és hazai követőik előadásában –, hogy hazánkban nem működik a jogállam
ĀA 21. század első két évtizedében kellően sok szó esett a fejlődés fenntartható jellegéről, illetve arról, hogy ezt a fenntarthatóságot milyen körülmények veszélyeztetik
ĀA balsejtelmű demográfiai trend megfordítása gigászi erőfeszítéseket követel nemcsak anyagi viszonyaink területén, de a társadalom szemléletformálásában is
ĀA társadalmak olyan emberi közösségek, amelyeket különös és tartós kohézió tart össze, ami hosszú történeti formálódás terméke, és több elemből is összetevődhet
ĀA gondolatcsíra, hogy mégis lehet valamiféle titkos, de ellenőrizetlen vezérlés a világban, a 2008-as pénzügyi válság után kezdett fokozatosan szárba szökkenni
ĀAz eladósodás okozta azokat az eseményeket, amelyek az embereket a vágyott polgári tulajdonosi pozíció helyett szinte kizárólagosan munkavállalói státusba lökték
ĀÉrzékeny vagyok fogyasztóvédelmi ügyekben, mert úgy érzem, fogyasztóként jelentős mértékben ki vagyunk szolgáltatva, mert lényegében az van, ahogy a dolgokat a szolgáltatók ítélik meg, és punktum
ĀAz amerikaiaknak a vezérmondat és a kísérő mondatok egyértelműen azt sugallják, Trump szívesen szakítana az Egyesült Államok már egy évszázados világhatalmi pozíciójával
ĀNéhány éve őszintén lehet remélni, hogy a politikai rendszerváltás nem csak a demokráciát hozta el a magyar társadalomnak, de mind szélesebb körben megélhetővé tette annak anyagi jótéteményeit is
ĀA magyar társadalom azzal a jogos igénnyel vágott bele a rendszerváltásba, hogy a demokrácia egyben elhozza a régóta várt létfeltételi felzárkózást is