ĀSzázhetven évvel ezelőtt, 1849 forró nyarán hiába harcolt megfeszített erővel az ellátási gondokkal küszködő honvédsereg, hiába hirdettek keresztes háborút az intervenciós csapatok feltartóztatására, győzött a nyomasztó túlerő
ĀA segesvári úton (…) huszáraink sikertelen támadása után, nagy tömegben, fellobogózott lándzsaerdővel vágtattak az oroszok ulán ezredei, s zilált gomolyba gyűrt katonáinkat maguk előtt söpörték – emlékezett vissza Gyalokay Lajos táborkari százados
ĀA győri vereség hírére a haditanács elvetette Görgei Artúr tábornok komáromi összpontosítási tervét, és helyette a gróf Henryk Dembiński altábornagy-féle Tisza–Maros szögi erőkoncentrációt fogadta el
ĀTábornok úr! Ugrassa a lovát jobbra, mert istenuccse leüti a golyó. Görgei visszanéz, s azt mondja Lisznyaynak: – aki fél, hazamehet… Lisznyay se szólt többet, egész álló nap – jegyezte fel 1849. június 21-e kapcsán a Feldunai hadsereg egyik ordonánca
ĀA honvéd zászlóaljak tömegeiből felhangzik a jelszó: Éljen a magyar! Az Isten és a szabadság nevében »előre, honvéd!«
ĀMa kell győzni, vagy mehetünk vissza a Tisza mögé! Ez a két megoldás van, harmadik nincs. Damjanich még mindig állja a csatát, Aulich előrenyomul: győznünk kell! – rivallt rá Görgei Klapkára Isaszegnél
ĀCsehszlovákia megszűnt 1939. március 18-án 0 óra 40 perckor. Éljen Magyarország! – e sorokat az ungvári 24. gyalogdandár parancsnoka írta az uzsoki határállomás jegyzőkönyvébe
Ā„Rajta, magyar! Éljen a haza!” – hangzott végig a lángoktól veresre festett sötétségben, e kiáltással az egész tömeg szuronnyal rohan előre, s megfoghatatlan sebességgel mássza meg a sáncokat, töri be a főkaput, kaszabolja le az ágyúi mellett az ellensége
Ā„Egy császári katona felém rohant és megragadta a bal karomat. Tudtam, hogy mint osztrák fogoly, nem találok irgalmat. Masszív ezüstkeresztemmel fejbe vágtam és elszabadultam” – jegyezte fel a kápolnai ütközetről báró Mednyánszky Cézár római katolikus táb
ĀEszem benned azt a tót istent, te kutya! Húzd be azt a csúnya zászlót, mert kirántom alólad ezt a tornyot! – így rivallt rá egy bősz Nádor-huszár az eperjesi bakterra, aki ijedtében azonnal bevonta a császári lobogót
ĀÉn a szeptemberi háborúbefejezést csak egy szép álomnak gondolom, amit vagy kimondott Kállay, vagy nem, de bennünk élt! A világpolitikában nem voltunk annyira járatosak, hogy ezt a lehetetlen álmot ne higgyük el! – emlékezett vissza kecskeméti búcsúztat
ĀEkkor láttam először Görgeit, és így látva őtet az a szorongástól sem ment izgatottság, mely az egészen váratlanul beállott helyzeteknek válsággal fenyegető volta miatt elfogott, egyszerre eltűnt, s azt a bizalom világa váltotta föl – emlékezett vissza Ga
ĀHáromszék bármily erővel szembeszáll, mely nem V. Ferdinánd magyar király és a magyarhoni kormánytól jön – üzenték Sepsiszentgyörgyről a székelyek Puchner császári altábornagynak 1848 novemberének végén
ĀNyári Gábor történész hiánypótló könyve az 1945 utáni emigrációról
ĀA második világháború kitörése előtti utolsó békeév, 1938 sorsdöntő fontossággal bírt nemzetünk történelmében
ĀNincs más választás, előre kell menni, mert ha nem megyünk, többet vesztettünk, mint ha három csatát vesztenénk – jelentette ki Görgei Artúr ezredes a schwechati csatát megelőző haditanácson
ĀA hóhér, Franz Bott fia 1899-ben beszélt arról, hogy Damjanich János fehér köpenyét apja úti ruhaként használta, és a vértanúk ruhái évekig hevertek náluk Brünnben
Ā48 000 horvát és szlavón követte felhívásomat, s lépte át a Drávát múlt hó 11-én, és nyomult Székesfehérvárig (…), a valamennyi hatóság által elhagyott föld nem volt képes megfelelő ellátást nyújtani, elmondhatatlan fáradságba került a népfelkelők (…) töm
ĀA Szovjetunió hatalmi érdekeit szolgáló Varsói Szerződés (VSZ) erőinek első alkalmazására az 1956-os magyarországi események szolgáltak indokul
ĀNyolcvan esztendővel ezelőtt mindenki számára világossá vált, hogy a Nagy Háborút lezáró békediktátumok tarthatatlanok és Európa sorsdöntő időszak előtt áll
ĀA király és a haza elvárják, hogy a hon fiai, kiknek becsületére e törvény által a közállomány fentartása bízva van, kötelességöknek híven és buzgósággal fognak megfelelni – állapította meg „A nemzeti őrseregről” szóló törvénycikk
Ā„Az ellenséget súlyos vereség érte egy nagyon erős ütközetben Verona közelében, és visszavonult. Első ízben hallottam ágyúgolyót a fülem mellett elsüvíteni – egészen boldog vagyok” – számolt be édesanyjához írott levelében Ferenc József
ĀEgy még élő egykori kamasz katona életútját mutatja be a Dunaszerdahelyen kiadott, Messzi idegenben című könyv
ĀAnnyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiúságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni! – mondta Kossuth
ĀA román állam a Beke-üggyel ismét vihart kavar, de jobb, ha észben tartják: az erdélyi székelyek és magyarok fenyőerdőként dacolhatnak a hegyen túlról rájuk rontó viharral
ĀSzabó Péter a honvédség katonáiról – Emberek akartak maradni a világégés és a hadifogság poklában is
ĀKözismert az a székelyföldi vicc, amely felteszi a kérdést: mikor románozzák le a székelyt? Amikor Budapestre jön
ĀKoszorút kötöttem / Cserfa-levelekbül, / Harmat csillog rajta / Örömkönnyeimbül... / Kinek adnám én ezt, / Kinek adnám másnak, Mint vitéz Lenkei / Huszárszázadának? – ezen kezdő sorokkal köszöntötte Petőfi a hazatérő Württemberg-huszárokat
ĀÁlláspont. Százhetven éves fennállását ünnepli idén a honvédség. Akkor is történelmi idők jártak, csakúgy, mint most
ĀMinden tanult fiatalember tódult a besorozó bizottságok osztályaihoz. Csatlakozott a földmíves és iparos ifjúság, és oly gyönyörű és intelligens tíz zászlóalj állott ki egy pár hét alatt, melynél különbet a világ egy országa sem tudott még felmutatni – em
