ĀTrianon 100 (7.). Száz éve a trianoni békediktátum aláírásának esztendejében haditervek sora született az elveszített országrészek visszaszerzése céljából
ĀMi az igazság terén állunk, mi egyetértünk, s egyet akarunk, mi mindnyájan a hazát akarjuk megmenteni, s így velünk az Isten. És ha Isten velünk, ki ellenünk? – mondta Könyves Tóth Mihály református lelkész Debrecenben
ĀA csendőrlaktanyában már oroszok voltak, és az utcai harcokban bejutottak a házunkba, áttörték a belső közfalakat, és úgy nyomultak előre – emlékezett vissza a harcokra Sárosi Ervinné
ĀHa téli fagy van idehaza, eszembe jutnak az áttörés borzalmas napjai és megjelenik előttem a csonttá fagyott, segítséget kérő honvéd arca – írta Medve Pál testőr őrmester
ĀKi kell irtanunk minden mérget a nemzet testéből és össze kell fogni minden magyar hazafinak egy szent cél érdekében, amelynek két pillére: a nemzeti eszme és a keresztény morál – mondta Horthy Miklós
ĀSzázhetven esztendővel ezelőtt, a „hódolati szerződés” ratifikálását követően 1849. október 2-án nyitotta meg kapuit a komáromi erőd, amelyet október 4-ig adtak át a honvédek
ĀSzázhetven évvel ezelőtt, 1849 forró nyarán hiába harcolt megfeszített erővel az ellátási gondokkal küszködő honvédsereg, hiába hirdettek keresztes háborút az intervenciós csapatok feltartóztatására, győzött a nyomasztó túlerő
ĀA segesvári úton (…) huszáraink sikertelen támadása után, nagy tömegben, fellobogózott lándzsaerdővel vágtattak az oroszok ulán ezredei, s zilált gomolyba gyűrt katonáinkat maguk előtt söpörték – emlékezett vissza Gyalokay Lajos táborkari százados
ĀA győri vereség hírére a haditanács elvetette Görgei Artúr tábornok komáromi összpontosítási tervét, és helyette a gróf Henryk Dembiński altábornagy-féle Tisza–Maros szögi erőkoncentrációt fogadta el
ĀTábornok úr! Ugrassa a lovát jobbra, mert istenuccse leüti a golyó. Görgei visszanéz, s azt mondja Lisznyaynak: – aki fél, hazamehet… Lisznyay se szólt többet, egész álló nap – jegyezte fel 1849. június 21-e kapcsán a Feldunai hadsereg egyik ordonánca
ĀMa kell győzni, vagy mehetünk vissza a Tisza mögé! Ez a két megoldás van, harmadik nincs. Damjanich még mindig állja a csatát, Aulich előrenyomul: győznünk kell! – rivallt rá Görgei Klapkára Isaszegnél
ĀCsehszlovákia megszűnt 1939. március 18-án 0 óra 40 perckor. Éljen Magyarország! – e sorokat az ungvári 24. gyalogdandár parancsnoka írta az uzsoki határállomás jegyzőkönyvébe
Ā„Rajta, magyar! Éljen a haza!” – hangzott végig a lángoktól veresre festett sötétségben, e kiáltással az egész tömeg szuronnyal rohan előre, s megfoghatatlan sebességgel mássza meg a sáncokat, töri be a főkaput, kaszabolja le az ágyúi mellett az ellensége
Ā„Egy császári katona felém rohant és megragadta a bal karomat. Tudtam, hogy mint osztrák fogoly, nem találok irgalmat. Masszív ezüstkeresztemmel fejbe vágtam és elszabadultam” – jegyezte fel a kápolnai ütközetről báró Mednyánszky Cézár római katolikus táb
ĀEszem benned azt a tót istent, te kutya! Húzd be azt a csúnya zászlót, mert kirántom alólad ezt a tornyot! – így rivallt rá egy bősz Nádor-huszár az eperjesi bakterra, aki ijedtében azonnal bevonta a császári lobogót
ĀÉn a szeptemberi háborúbefejezést csak egy szép álomnak gondolom, amit vagy kimondott Kállay, vagy nem, de bennünk élt! A világpolitikában nem voltunk annyira járatosak, hogy ezt a lehetetlen álmot ne higgyük el! – emlékezett vissza kecskeméti búcsúztat
ĀEkkor láttam először Görgeit, és így látva őtet az a szorongástól sem ment izgatottság, mely az egészen váratlanul beállott helyzeteknek válsággal fenyegető volta miatt elfogott, egyszerre eltűnt, s azt a bizalom világa váltotta föl – emlékezett vissza Ga
ĀHáromszék bármily erővel szembeszáll, mely nem V. Ferdinánd magyar király és a magyarhoni kormánytól jön – üzenték Sepsiszentgyörgyről a székelyek Puchner császári altábornagynak 1848 novemberének végén