Nincs bizonyíték arra, hogy csalnak a bírók

A hamburgi regionális bíróság ítélete szerint az ARD augusztus 4-i filmjében szereplő állítások nem tartalmaznak bizonyítékot, és „elfogadhatatlan gyanún alapuló bejelentésnek” minősülnek.

Az ARD tényfeltáró riportjában azt állította, hogy létezik a FIE-n belül a játékvezetők megvesztegetési rendszere, és hogy az orosz Aliser Uszmanov, a FIE volt elnöke az állítólagos rendszer működtetője.

Uszmanov, aki 2022-ben az EU-szankciókat követően önként lemondott elnöki posztjáról, rágalmazási pert indított a WDR ellen, hogy hivatalos tiltást kérjen. A bíróság ezt követően az ő javára döntött, és arra kötelezte a WDR-t és az ARD-t, hogy tartózkodjanak a vádak megismétlésétől vagy terjesztésétől.

Az insidethegames.bi beszámolója szerint a WDR hivatalos közleményt adott ki, amelyben elismerte a bíróság döntését, és lemondott a további megtámadásáról. A műsorszolgáltató megerősítette, hogy az augusztus 4-i műsort, amelyet a bíróság „rágalmazónak és valótlannak” minősített, eltávolították platformjairól.

Az elmúlt héten kiderült, hogy Uszmanovot ismét a FIE elnöki posztjára jelölték. A 71 éves, orosz–üzbég kettős állampolgárságú üzletember negyedik ciklusa mindössze egy évig tartott a FIE élén, mivel 2022 márciusában, az ukrajnai orosz invázió sportdiplomáciai következményeként bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti elnöki tevékenységét. Lépését az FIE-t 2008 óta irányító üzletember azzal indokolta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját követően megítélése szerint az Európai Unió szankcióinak célpontjává vált. Helyét ideiglenesen a görög Emmanuel Kaciadakisz vette át, most azonban 103 nemzeti szövetség ismét jelölte Uszmanovot az elnöki tisztségre, melyről egy hónap múlva, a FIE taskenti kongresszusán döntenek majd. Uszmanov mellett a korábbi svéd olimpikon, Otto Drakenberg pályázik az elnöki pozícióra.