Sport

Magyar csapdába esett a holland világbajnok

A hat nap múlva kezdődik a négyesfogathajtó világbajnokság Szilvásváradon, ahol negyven év után rendeznek újra vb-t. Kevesen tudják, hogy a jó egri bornak is jelentős szerepe volt abban, hogy 1984-ben nem Kecskemét, hanem a hevesi kis község lett a világbajnokság házigazdája.

Magyar csapdába esett a holland világbajnok
A húsz éve világbajnok csapatból Lázár Zoltán rajtol Szilvásváradon
Fotó: MH archív/Papajcsik Péter

A sorozatos magyar sikerek hatására a Nemzetközi Lovas Szövetség 1982-ben Magyarországnak ítélte az 1984-es négyesfogathajtó világbajnokság rendezését. A fogathajtó szakág vezetői, élükön Várady Jenő szövetségi kapitánnyal azt tervezte, hogy az 1978-as hatalmas sikerrel zárul kecskeméti világbajnokság után ismét a Bács-Kiskun megyei város lesz a vb házigazdája, ahol már minden tárgyi feltétel adott volt a rendezéshez.

Várady elmondása szerint az Országos Testnevelési és Sport Hivatal (OTSH) elnökét meghívták Szilvásváradra, ahol megcsodálhatta a lipicai ménest, s megízlelhette a remek egri bort, amit igencsak kedvelt. Majd „jókedvében” megígérte, hogy Szilvásváradon rendezik 1984-ben a fogathajtó világbajnokságot.

Történt egy másik jelentős változás is, 1983-ban a lovassport felügyelete az OTSH-tól átkerült a Mezőgazdasági Minisztériumhoz. Az átszervezés miatt Butor Sándor főtitkár és Várady Jenő szövetségi kapitány is távozott.

Szerencsére az évek óta Várady mellett dolgozó, kiváló szakember Váczi Ernő vette át a négyesfogathajtó válogatott irányítását, a korábbi kapitány már mint versenybíró vett részt a világbajnokságon, amely végül is remekül sikerült.

Hibátlan akadályhajtásval előzte meg Juhász László Bárdos Györgyöt
Hibátlan akadályhajtással előzte meg Juhász László Bárdos Györgyöt
Fotó: Juhász László archívuma

Jelentős állami támogatással 12 ezer férőhelyes lovaspálya épült a Szalajka-völgy kapujába, kibővítették az istállókat, amelyekben 240 lovat helyeztek el. Váczi szakmai vezetésével a kilenc magyar hajtó jól felkészült a világbajnokságra, különösen a szintkülönbség miatt nagyon nehéz 24 kilométer hosszú, hét akadállyal nehezített maratonhajtásra.

Hajtóink legnagyobb ellenfele a holland Tjeerd Veltsra volt, aki 1982-ben megszakította a magyarok 1974 óta tartó győzelmi sorozatát az apeldoorni világbajnokságon.

Jávor György mesteredző is részt vett a válogatott felkészítésében és a szervezésben is. Az ő javaslata volt, hogy mivel Velstra két első lova korábban díjugratásban versenyzett, a negyedik akadályban alacsonyra tegyék a korlátot. A csapda tökéletesen bevált, a címvédő holland lovai átugrották a korlátot, s ezzel jelentős időveszteséget szenvedett. A lovasstadionban felállított utolsó, fával borított akadályon az esős időben Velstra lovai elcsúsztak, s a vert mezőnyben végezett.

A világbajnokság totális magyar sikerrel zárult: jobb akadályhajtásával Juhász László nyert a világ- és Európa-bajnok Bárdos György előtt, a bronzérem Bálint Mihály nyakába került. Negyedikként Bozsik József, ötödik Sipos Lajos, hatodikként az angol Flynn Mick végzett. A csapatversenyt is Bárdosék nyerték a svéd, a brit és az Egyesül Államok együttesei előtt.

Ezzel a magyar négyesfogathajtás a csúcsra ért, majd azóta elég hullámzó teljesítményt nyújtott a világversenyeken. Legutóbbi nagy sikert hajtóink a 2004-ben Kecskeméten rendezett világbajnokságon érték el, amelyen a Dobrovitz József, Kecskeméti László, Lázár Zoltán összeállítású csapat arany-, Lázár pedig egyéniben ezüstérmet nyert.

A húsz évvel ezelőtt győztes csapatból ketten, Dobrovitz és Lázár még rajtolnak a jövő csütörtökön kezdődő világbajnokságon. Szurkoljunk nekik, hogy felhajtsanak a dobogóra.

Kapcsolódó írásaink