Vizet inni tilos!

A világ legsikeresebb edzőjének, az orosz Eteri Tutberidzének – ha nincs a doppingügy, három női tanítványa végez az élen az olimpián – módszere szakmai körökben már korábban ismert volt, azonban az eredményei miatt elnézték neki. Sőt a nemzetközi szövetség 2020-ban az év edzőjének választotta. Pedig arról már korábban is írtak, hogy a 47 éves edző éhezteti tanítványait, drákói szigort tart, és több versenyzője 18 éves kora előtt sérülés miatt kénytelen visszavonulni.

Szomorú példa erre Julija Lipnyickaja, aki 15 évesen a 2014-es olimpián elkápráztatta a világot, aranyérmes lett a csapatversenyben, majd 2017-ben visszavonult, és beszámolt az anorexiával való küzdelméről és arról, hogyan veszítette el a sport iránti szeretetét: „Betettem a korcsolyámat egy szekrénybe, és azóta sem láttam. Már nem vonz a jég.”

Hasonlóan járt az orosz „edzőzseni” másik tanítványa is, Alina Zagitova, aki 2018-ban, 15 évesen egyéniben arany-, csapatban ezüstérmet nyert Pjongcsangban, majd 19 évesen befejezte. A Russian Glamournak adott 2019-es interjúban Zagitova elmagyarázta, hogy Tutberidze csapata korlátozta az étkezését, de még a vízivást is: „Mondhatni egyáltalán nem ittam vizet. Vagyis csak kiöblítettük a szánkat, és kiköptük az egészet.”

A jelenlegi női mezőnyben csak Tutberidze tanítványai tudnak négyfordulatos ugrásokat is bemutatni. A Vox szakírója szerint aggodalomra ad okot, hogy az orosz nők sikerei és domináns ugrásaik következményei a súlyos sérülések és a lerövidült pályafutásuk. A szakemberek szerint négyfordulatos ugrásokat csak vékony, serdülő lányok tudnak ugrani, viszont a pubertáskor olyan hatással van a nők testére, amelyek nem egyeztethetők össze az ilyen fizikai terheléssel, ezért megsérülnek.

A könnyebb korcsolyázók könnyebben ugranak, kisebb tömegük és keskenységük lehetővé teszi, hogy gyorsabban forogjanak. Ezért az edzők megpróbálják fizikailag megváltoztatni a sportolók testét, hogy megtartsák vagy megszerezzék ezeket az előnyöket. Ennélfogva a női műkorcsolya olyan sportág lett, amelynek versenyzői közül sokat olyan táplálkozási zavarokkal küzdenek, mint a bulímia és az anorexia.

S hogy ilyen beteges, kegyetlen sportág lett a műkorcsolya, arról a nemzetközi szövetség vezetői is tehetnek, akik a pontozás megváltoztatásával ugróversenyt csináltak ebből a látványos jeges sportból.

A moszkvai éremgyár újabb áldozta Kamila Valijeva, aki korábbi klubtársaihoz hasonlóan 15 éves korában lett világklasszis, és lehetett volna kétszeres olimpiai bajnok, azonban a decemberi orosz bajnokságon levett mintájában háromféle szívgyógyszert mutattak ki. Ezek közül a trimetadizin tiltott szer, amelyet a szívizom kezelésére szoktak alkalmazni, egészséges ember szervezetében pedig javítja a vér oxigénellátását.

A sportoló ügyvédeinek védekezése alapján a szer úgy került Valijeva szervezetébe, hogy a nagyapjának felírt készítményt vette be tévedésből. Nehezen képzelhető el, hogy ez így történt, mint ahogyan az is, hogy egy 15 éves lány önmagától írat fel és vásárol szívgyógyszert. Éppen ezért a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) azt is közölte, hogy vizsgálni fogják Valijeva környezetét, beleértve az edzőket, orvosokat és más, őt körülvevő felnőtteket.

Mindezek ellenére az Európa-bajnoknő indulhatott az egyéni versenyben, amelyben a rövidprogram megnyerése után a kűrben sokat hibázott, csak negyedik lett, és sírva jött le a jégről. Thomas Bach, a NOB elnöke a tragikus estet látva hátborzongatónak nevezte azt, hogy Tutberidze nem vigasztalta, hanem számonkérte zokogó tanítványát, és kilátásba helyezte, hogy felemelik műkorcsolyában a korhatárt, így kiskorúak nem indulhatnának az olimpián.

Kétségtelen, hogy Valijeva áldozat. A kétszeres olimpiai bajnok német korcsolyázólegenda, Katarina Witt kijelentette: „Amit tudatosan tettek vele, ha igaz, azt nem lehet felülmúlni az embertelenségben. A sportoló mindig követi a bizalmasai tanácsait, ebben az esetben valószínűleg az edzőjét és az orvosi csapatát követte. Szégyen, és a felelős felnőtteket örökre el kell tiltani a sporttól!”