Sport

Kimeríthetetlen lelki erőforrás a család melege

Két kisgyermek mellett is sikeresen tért vissza Szász-Kovács Emese, aki indulni akar az olimpián

A tavalyi szülés után biztatóan sikerült az olimpiai bajnok párbajtőröző Szász-Kovács Emese visszatérése a pástra, a novemberi válogatón aratott győzelem után a hétvégi bajnokságon ezüstérmes lett. Izgatottan várja, hogy ikrei, a 16 hónapos Maja és Levente hogyan fognak rácsodálkozni a csillogó fenyő­fára szenteste.

Kimeríthetetlen lelki erőforrás a család melege
Imádja a vívást Szász-Kovács Emese, ezért nem tudott visszavonulni
Fotó: MH/Purger Tamás

– Milyen érzés volt hosszú szünet után újra bajnoki éremért vívni?

– Nagyszerű! A novemberi válogatón már lemérhettem a formámat, akkor sikerült nyernem, bár nem sokra rá egy combsérülés miatt négy hetet kellett kihagynom. A válogatón a döntőt azzal a Kun Annával vívtam, aki a bajnokságon visszavágott a vereségért. Örömteli, hogy női párbajtőrben sok tehetségünk van, így a sikeres utánpótlás biztosított.

– Előnyt vagy hátrányt jelent, hogy egy évvel elhalasztották a tokiói olimpiát?

– Egy súlyos járvány miatti halasztás senkinek sem jó, hiszen a világ legjobb sportolói négy éve a 2020-as nyári játékokra készültek. Én a szülés után idén márciusban kezdtem el versenyezni, ezért számomra előnyösebb lehet, hogy több időm jutott a felkészülésre. Előbb ki kell vívnom, hogy én indulhassak a tavaszi európai kvalifikációs viadalon, amelyen viszont csak a győztes szerez indulási jogot az olimpiára. Tehát nagyon nehéz út vezet Tokióba, de mindent megteszek azért, hogy indulhassak pályafutásom negyedik olimpiáján.

– Ez két kisgyermek mellett nem lesz könnyű. Hogyan tudja összeegyeztetni a gyerekeiről való gondoskodást az él-sporttal?

– A családom segítségével. Amikor edzésre megyek, anyukám, nővérem és a nővérem nevelt lánya vigyáz a gyerekekre, és ha a munkája engedi, a férjem is. Nagyon jó, hogy nem idegenre kell bíznom őket. Így sokkal nyugodtabban tudok a vívásra összpontosítani.

– Huszonkét éve vív az élvonalban. Mi motiválja még?

– Egyértelműen a vívás szeretete. Enélkül két gyermek mellett biztosan nem kezdtem volna újra. Mert imádom a versenyek izgalmát, a szellemi és fizikai párbajt a páston és a győzelemmel járó, felszabadult boldogságot.

– A dupla anyai gondoskodás dupla örömmel is jár?

– Nem, triplával. Mert amellett, hogy egyenként is sok örömet okoznak, csodálatos látni, hogy a két apróság hogyan fedezi fel a világot és egymást. Maja például szeret Leventéhez simulni. Levi is ragaszkodik a testvéréhez, és már játszik vele. Sokban hasonlítanak egymásra, de Maja igazi kislányos típus, aki azonban tudja, mit szeretne elérni. Levi engedékenyebb, de ha valamit akar, azért keményen küzd. Hogy mennyivel könnyebb egy kisbabáról gondoskodni, azt nem tudom, mert mi elsőre kettőt kaptunk. Azt viszont tapasztaltam, milyen éjszaka két síró gyerekhez felkelni. A férjemmel együtt azonban ezt is megoldjuk.

– Hogyan ünneplik a karácsonyt?

– Sajnos a járvány miatt a nagyobb családi összejövetel idén elmarad. De a szüleimmel, testvéremmel találkozunk. Tavaly karácsonykor Leviék még csak négy hónaposak voltak, ezért most kíváncsian várom, mit csinálnak majd, amikor meglátják a csillogó fenyőfát.

– Mit vár 2021-től?

– Az ideinél sokkal jobb évet. Remélem, véget ér ez a szörnyű járvány, és újra visszatér az életünk a rendes kerékvágásba. Jó egészséget kívánok a családomnak és az egész országnak. Magamnak pedig azt, hogy maradjon ilyen boldog a családunk, amely számomra lelki erőforrás. Harcoljam ki az olimpia szereplést, és ha ez sikerül, szerepeljek jól Tokióban.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom