Sport
Hetvenöt éves a német futballcsászár, Franz Beckenbauer
Játékosként és szövetségi kapitányként is a csúcsra jutott a Bayern kétszeres aranylabdás legendája
Szinte egész pályafutását Bayern Münchenben töltötte, amellyel háromszor (1966, 1969, 1971) volt német kupagyőztes és négyszer (1969, 1972, 1973, 1974) bajnok, háromszor (1974, 1975, 1976) diadalmaskodott a BEK-ben, 1967-ben KEK-győztes lett, egy Bundesliga-bajnoki címet a Hamburger SV játékosaként is szerzett.
Az NSZK válogatottjában 1966-ban világbajnoki ezüstérmet szerzett Angliában, 1970-ben Mexikóban bronzérmes volt. Játékos pályafutásának csúcsára 1974-ben ért fel, amikor a hazai pályán szereplő nemzeti tizenegy csapatkapitányaként világbajnok lett.
A játékosként és edzőként is mindent elért sportember élő legendának számít, hazájában négyszer választották meg az év labdarúgójává (1966, 1968, 1974, 1976), kétszer nyerte el a France Football aranylabdáját (1972, 1976), többször is meghívták a világválogatottba.
Beckenbauer választották meg 1998-ban az évszázad német labdarúgójának, bekerült a szakírók által összeállított évszázad válogatottjába, 2002-ben az addigi világbajnokságok álomcsapatába, 2004-ben a száz legnagyobb élő futballista közé, 2012-ben megkapta a FIFA elnöki különdíját.
Eredményes pályafutását beárnyékolja, hogy néhány évvel ezelőtt azzal vádolták meg, hogy tudtával a németek szavazatokat vásároltak a 2006-os világbajnokság kijelölése előtt.
A „Császár” kiváló üzleti érzékkel is rendelkezik. Népszerűségére építve rengeteg pénzt keresett reklámmal, még hanglemezt is kiadott, tv-műsort vezetett. Ő volt az első játékos, aki saját menedzserrel rendelkezett, és az első német focista, akinek a lábára biztosítást kötöttek.
