Sport
Cruyff hű követője a Barca kispadján: Quique Setién
Enrique Setién Solar 1958-ban Santanderben látta meg a napvilágot. Strandfocival kezdte, sőt, ebben a szakágban is válogatottságig jutott, a homokos talajon tökéletesített technikájának később a nagypályán is komoly hasznát vette. Pengés megoldásai, ügyes cselei miatt a szurkolók a Maestro becenevet ragasztották rá, nyolc éven át erősítette szülővárosának csapatát, a Racingot.
Az Atléticónál nagy hatást gyakorolt rá Luis Aragonés
1985-től három évig Atlético Madridban szerepelt, ahol elmondása szerint rengeteget tanult Luís Aragonéstól. „Neki köszönhetően megtanultam máshogy látni a dolgokat és valóban küzdeni” - fogalmazott a The Coaches' Voice-nak adott interjújában. Hozzátette, hogy a santanderi évek alatt kicsit elkényelmesedett, Aragonés azonban újra felszította a benne szunnyadó parazsat. „A legtöbb edzőnek, akiknek a keze alatt játszottam, elég volt, ha lőttem néhány gólt meg adtam pár jó passzt. Amikor azonban Atléticóhoz kerültem, rá kellett jönnöm, hogy ez itt kevés, sokkal keményebben kellett dolgoznom, hogy elérjem az elit szintet” - emlékezett vissza.
Az Atléticónál töltött harmadik szezonjában már elég keveset játszott, főleg mert összekülönbözött Jesús Gil klubelnökkel, aztán 1988-ban tovább is állt, a Logroneshez írt alá, ahol négy esztendőt töltött. Eleinte nehezen illeszkedett be, aztán később fontos része volt abban, hogy az együttes bent maradt az első osztályban. 1992-ben, 34 évesen visszatért nevelőegyesületéhez, ahol második időszakának első szezonjában egyéni csúcsot jelentő 11 gólt szerzett, és feljutáshoz segítette a cantabriai alakulatot. Még három idényt húzott le a Racingnál, aztán hárommeccses levantei kaland után 1996-ban végleg szögre akasztotta a stoplisát. Közel 600 hivatalos mérkőzésen lépett pályára, a bajnokságban 95 alkalommal volt eredményes, a Barca kapuját két alkalommal is bevette.
A strandfoci mellett nagypályán is válogatottnak mondhatja magát, három alkalommal öltötte magára a Vörös Fúria mezét, az 1986-os világbajnoki keretnek is tagja volt, de a mexikói tornán egyetlen percet sem futballozott, végig a kispadon ült.
2001-ben indult az edzői karrierje, ahogy játékosként, trénerként is a Racingnál bizonyíthatott először, és bizonyított is, visszajuttatta az egy évvel korábban kizúgó csapatot az élvonalba.
Később dolgozott a Poli Ejidónál és a Logronésnál is, volt az orosz strandfociválogatott pályaedzője, 2006-ban három hónapig pedig Egyenlítői Guniea nagypályás nemzeti csapatát vezette.
2009-ben a Lugo élére nevezték ki, harmadik szezonjában feljuttatta a másodosztályba a galíciai gárdát, amely aztán meg is tudott kapaszkodni a Segunda Divisiónban.
A Las Palmas és a Betis kispadján is bizonyított
2015-ben végre a legmagasabb osztályban is kipróbálhatta magát, 2015 októberében a kirúgott Paco Herrera helyét átvéve a Las Palmas kispadjára ült le. Itt ismerte meg a nevét a szélesebb közvélemény, miután nemcsak benntartotta a legjobbak közt a kiesés elől menekülő kanári-szigeteki brigádot, de gólra törő, helyenként kifejezetten látványos és élvezetes focira törekedett velük.
A 2015/16-os évadban 11. lett az együttessel, a következő szezonban 14. helyen végeztek, de összekülönbözött a vezetőséggel, így 2017 májusában örömmel fogadta el a Betis hívását.
A támadó szellemű, labdabirtokláson alapuló játékot a Betisnél is sikerrel alkalmazta, a szép foci ráadásul remek eredményekkel is párosult: a Sevilla elleni városi derbin 5-3-ra diadalmaskodtak, sőt, 2018 novemberében a Barcelonát is elkapták a Nou Campban: az a 4-3-as zakó volt Valverde egyetlen hazai pályán elszenvedett veresége 69 mérkőzés alatt.
A Betis a szezon végén a hatodik helyen zárt a bajnokságban, ami Európa Liga-indulást ért, ráadásul Setién olyan, azóta máshol is kiválóan helytállt játékosokat is sikerrel épített be a csapatba, mint a napolis Fabián Ruiz, vagy a Barca jelenlegi hátvédje, Junior Firpo.
A legutóbbi szezonja már nem sikerült ennyire jól Andalúziában a 61 esztendős mesternek, csak 10. lett zöld-fehér brigád a spanyol pontvadászatban, így aztán tavaly májusban távozott a Betistől a szakvezető.
Setiént már 2019 januárjában is hírbe hozták a Barcelonával, akkor azonban nem lett semmi a dologból, és most is számos más tréner neve felmerült mellette Valverde lehetséges utódjaként, elég, ha csak Ronald Koemanra vagy Xavira gondolunk.
Quique Setién kétségtelenül nem számít nagy névnek a szakmában, eddigi klubjainak névsora sem túl veretes, csapatainak mutatott játékát és a futballról alkotott filozófiáját tekintve viszont könnyen lehet, hogy tökéletes választás lesz a Barca kispadjára.
Setién szenvedélyes sakkjátékos, Anatolij Karpov és Garri Kaszparov ellen is vívott már partit, és őszintén hisz benne, hogy a sakk bizonyos alapelvei a fociban is remekül alkalmazhatóak.
Cruyff és a Barca-filozófia lelkes híve
Edzői felfogására már említett Aragonés mellett a Barcelona ikonja, a legendás Dream Teamet felépítő, és azzal tulajdonképp a „Barca-iskolát” megteremtő Johan Cruyff volt a legnagyobb hatással.
„A kisujjamat is odaadtam volna, hogy a csapatában játszhassak” - mondta a Marcának a holland zseni kapcsán egyszer Setién. A The Coaches' Voice-nak nyilatkozva úgy fogalmazott, amikor a Cruyff-féle Barca ellen futballoztak, a meccs nagy részét a labda után való rohangálással töltötték. „Ez az ami igazán tetszett, szerettem volna a csapatában lenni, hogy megértsem, miért így történnek a dolgok”.
„Onnantól fogva kezdett értelmet nyerni, amit egész pályafutásom során éreztem. Elkezdtem tényleg figyelni a futballt, kielemezni a játékot, hogy megértsem, miből fakadtak ezek az érzéseim, és hogy később, amikor edzővé válok, majd a gyakorlatba is át tudjam ültetni az egészet. A labdát akartam” - fejtette ki.
A Barca-filozófia alapjául szolgáló labdabirtoklás tehát az ő felfogásában is központi elem, a Marcának adott interjújában a következőképpen foglalta össze a filozófiáját: „Ha nálad van a labda, az ellenfél nem tud gólt lőni, kivéve, ha öngólt szerzel”
A katalánok jelenlegi játékosai közül Messit és Busquetset is többször méltatta a sajtóban, utóbbitól még egy aláírt mezt is kapott az egyik Betis elleni meccs után.
Bemutatkozó sajtótájékoztatóján is elmondta, élete álma vált valóra azzal, hogy kinevezték a Barcelona élére. Meglátjuk, felnő-e a kétségtelenül emberes feladathoz.
