Sport
Az Atlético legendája lett a Kölyökből
Fernando Torres 1984. március 20-án született egy háromgyermekes család legfiatalabb sarjaként a Madridhoz közeli Fuenlabradában. A labdarúgás és az Atlético Madrid szeretetét nagyapjától örökölte.
Ötévesen lett igazolt játékos a Parque 84 csapatában. Bátyja, Israel példáját követve eleinte kapusként szerepelt, aztán hétévesen posztot váltott, onnantól inkább az ellenfél kapuját rohamozta a támadósorban.
Egy japán rajzfilm miatt kezdett focizni
Torres számára erős inspirációt jelentett az abban az időben több országban is nagy sikerrel vetített – később Magyarországon is ismertté vált - Tsubasa kapitány című, focis témájú japán rajzfilmsorozat. „Kissráckoromban nem igazán tudtuk jól fogni otthon a tévéadást, de a suliban mindenki erről a focis japán rajzfilmről beszélt. A Tsubasa kapitány miatt kezdtem el futballozni” - emlékezett vissza később erre az időszakra.
A Kölyök színre lép
Először tízévesen, a Rayo 13 együttesében játszott nagypályán, nem is akárhogy: egy szezon alatt 55 gólt rámolt be az ellenfelek kapujába, erre pedig már az Atléticónál is felfigyeltek, és sikeres próbajátékot követően le is igazolták. 1998-ban az U15-ös csapat tagjaként részt vett a Nike Cupon, amelyre egész Európából érkeztek klubok. Az Atléti megnyerte a tornát, Torrest pedig korosztálya legjobb játékosává választották. Egy évvel később, 15 esztendősen aláírta első profi szerződését, 2001 májusában mutatkozott be a felnőttek között a Leganés elleni bajnokin, a következő fordulóban, az Albacete ellen pedig első gólját is megszerezte.
Az Atlético, ha kevéssel is, de lemaradt a feljutásról, a következő szezonban viszont összejött a „szintlépés”, bár Torres nem villogott, 36 meccsen mindössze hatszor volt eredményes.
Fiatal tehetségből igazi vezér
Az élvonalban már újra megtalálta a góllövő cipőjét, 29 találkozón 13 alkalommal köszönt be, a csapat pedig a középmezőnyben, 11. helyen zárt.
A Roman Abramovics által frissen felvásárolt és alaposan „kitömött” Chelsea 28 millió fontot ajánlott a csatárért, a madridiak viszont ennyiért sem voltak hajlandók megválni legnagyobb értéküktől.
Torres a 2003/04-es idényben 19 találatot jegyzett, ezzel harmadik lett a La Liga góllövőlistáján, emellett – még mindig csak 19 évesen – a csapatkapitányi karszalagot is megkapta, a Kölyöknek becézett srác igazi vezérévé vált a Matracosoknak. Évről évre 10 gól fölött termelt, 2006-ban a Chelsea ismét megpróbálkozott a leigazolásával, de másodszorra sem jártak sikerrel a londoni kékek.
Liverpool spanyol hercege
Egy esztendővel később, 2007 nyarán aztán elszánta magát a váltásra: 214 bajnoki összecsapáson elért 82 góllal a háta mögött búcsút intett szeretett klubjának, rábólintva a Liverpool hívására. A Vörösök klubtörténeti rekordot jelentő 25 millió fontot fizettek a támadóért, aki hat évre írt alá új munkaadójához.
Torres gyorsan el is kezdte törleszteni a vételárát: első hazai bajnokiján máris eredményes volt a Sunderland ellen, végül 24 találatig jutott, amivel – holtversenyben Adebayorral - második lett a góllövőlistán Cristiano Ronaldo mögött. A Bajnokok Ligájában is eredményesen futballozott, hat találatot jegyzett, az Arsenal elleni negyeddöntőben és a Chelsea elleni elődöntőben is megzörgette a hálót.
A 2008/09-szezonban több sérülés itt hátráltatta, de így is eljutott 14 találatig a Premier League-ben. Két nagy diadalból is góllal vette ki a részét: a BL-nyolcaddöntőben a Real Madrid 4-0-s legyőzésekor bokafájdalmai miatt beinjekciózva játszott, öt nappal később a Manchester United elleni bajnoki rangadón ő egyenlített, végül a Pool 4-1-re verte Sir Alex Ferguson fiait.
A következő idényt remekül kezdte, szeptemberben öt gólt szerzett, meg is választották a hónap játékosának. December 29-én a hosszabbításban ért el három pontot érő találatot az Aston Villa ellen, ezzel mérföldkőhöz érkezett: ő jutott el leggyorsabban az 50 gólos határig a bajnokságban a Liverpool színeiben
Bár így is házi gólkirály lett a Vörösöknél – minden sorozatot figyelembe véve 22-szer volt eredményes – a sérülések továbbra is megnehezítették a dolgát, ezért Torres áprilisban bejelentette, kés alá fekszik, térdműtétje miatt pedig kihagyja a szezon hátralévő meccseit.
Vörösből kékbe - Kedvencből áruló
A spanyol támadó az őszt még az Anfielden töltötte, januárban viszont maga kérte a klubvezetést, engedje el a Chelsea-hez. A Pool végül brit átigazolási csúcsnak számító 50 millió font ellenében eladta Torres játékjogát a londoniaknak. A Pool-drukkerek közül sokan elfordultak tőle, úgy érezték, elárulta a csapatot, a közösséget, ahol befogadták és rajongtak érte.
Csak szenvedett a Stamford Bridge-en
2010 nyarán a Liverpool újonnan kinevezett edzője, Roy Hodgson és maga a játékos is cáfolta a Torres távozásáról szóló pletykákat. Nem tudni, a klubváltás és annak viharos körülményei viselték-e meg fejben, esetleg a műtött térde miatt esett vissza a teljesítménye, de tény, hogy Torres a Stamford Bridge-en csak halovány árnyéka volt régi önmagának. Első – és tavasszal egyetlen - gólját április 23-án szerezte a Chelsea mezében, ami 18 találkozó alatt igencsak gyenge egy ilyen kaliberű csatártól.
Egy EL- és egy BL-trófea is összejött Londonban
A folytatás sem sikerült fényesen, de azért egy-két emlékezetes momentuma a Kékeknél is akadt. Ezek közül kiemelkedik a Barcelona elleni BL-elődöntős párharc visszavágója 2012 tavaszáról. Az első meccset 1-0-ra az angolok nyerték otthon, a visszavágón 2-1-re vezetett a Barca a Nou Campban, aztán jött a Drogba helyére csereként beállt Torres, és a ráadás perceiben egyenlített, ezzel bebiztosította csapata fináléba jutását. A Chelsea a döntőben büntetőkkel múlta felül a Bayernt, Torres Salomon Kalout váltva a 84. perctől volt a pályán. A kupasorozatban összesen 10 találkozón kapott lehetőséget és három góllal járult hozzá a gárda végső sikeréhez.
Benítezzel kicsit jobban ment
2012 novemberében a Chelsea kispadján Roberto Di Matteót Torres korábbi liverpooli edzője, Rafael Benítez váltotta. A hírek szerint a vezetőség választása azért is esett Benítezre, mert azt remélték, segíthet a csatárnak visszanyerni régi formáját. Ez ugyan nem sikerült, de tény, hogy Benítez érkezése jó hatással volt Torresre: a bajnokságban nyolcszor talált be, az Európa Ligában pedig 16 meccsen 9 gól került a neve mellé. A Benfica ellen 2-1-re megnyert döntőt is végigjátszotta, sőt, ő szerzett vezetést az angoloknak a 60. percben.
Ebben az évben egy érdekes rekordot is felállított: ő lett az első játékos, aki egy adott idényen belül hét különböző sorozatban szerzett gólt (angol bajnokság, angol szuperkupa, FA-Kupa, Ligakupa, Bajnokok Ligája, Európa Liga, Klubvilágbajnokság)
A nyári szünetben Benítez helyét José Mourinho vette át, és bár a portugál mester is bízott Torresben, a játékos továbbra is adós maradt a gólokkal: 28/5-ös mutatóval zárt a bajnokságban.
Milánói betli
Ezek után nem meglepő, hogy a szezon végeztével elgondolkodott a távozáson, végül 2014 nyári átigazolási időszak utolsó napján két évre kölcsönbe a Milanhoz került. Az olaszországi kitérőt nehéz lenne sikertörténetnek nevezni: Torres összesen tízszer húzhatta fel a lombardok piros-fekete dresszét, erejéből ezalatt egyetlen árva gólra futotta.
Újra a Vicente Calderónban
2015 januárjában a Milan véglegesítette a támadó szerződését, majd nem sokkal később kölcsön is adta nevelőklubjának.
Január 4-én, a hivatalos bemutatáson 45 000 Atlético-drukker ünnepelte a hazatérő kedvencet. A spanyol Király Kupa nyolcaddöntőjének visszavágóján Torres már-már régi önmagát idézve kettőt vágott az ősi rivális Realnak, a Matracosok pedig búcsúztatták a királyiakat.
2015 júniusában Mandzukic a Juventusba igazolt, így Torres visszakapta régi mezszámát, a 9-est. Az európai porondon az Atléti egészen a döntőig menetelt a 2015/16-os szezonban, ott azonban a Cristiano Ronaldo vezette Real Madrid jobbnak bizonyult. A „Kölyök” tíz meccsen szerepelt, a döntőt végigjátszotta, egyetlen gólját a Barcelona ellen érte el a negyeddöntő első felvonásán.
2016 nyarán az Atlético véglegesítette Torres szerződését, aki egy évre írt alá. Egy esztendővel később úgy döntött, marad egy újabb idényt, mivel az UEFA eltiltotta az átigazolásoktól a klubot. Ugyan a csapat első számú csillaga ekkor már egyértelműen a francia gólgyáros, Antoine Griezmann volt, Torresszel is komolyan számoltak: a bajnokságban 27, az Európa Ligában 12 meccs jutott neki, utóbbi sorozat fináléjában a 90. percben léphetett pályára csereként. Az összecsapást végül a madridiak nyerték 3-0-ra. Utolsó atléticós meccsén, az Eibar elleni 2-2-es döntetlen alkalmával a csapat mindkét gólját Torres szerezte.
Fernando Torres kitörölhetetlenül bevéste magát az Atlético Madrid történelemkönyvébe: 404 lejátszott meccsével nyolcadik, 129 góljával hatodik a klub örökranglistáján.
Japán kaland a végére
Legendaként búcsúzott a Vicente Calderóntól, aztán még egy utolsó nagy kalandra vállalkozva a Szagan Toszu hívására Japán felé vette az irányt. A egyéves szigetországi küldetés során 25 mérkőzés és három találat került a neve mellé, a Szaganban csapattársa volt többek közt a Barca-nevelésű Isaac Cuenca is.
A magánéletben az őt ismerők szerint meglehetősen csendes, visszahúzódó srác, nem nagyon lehetett botrányairól hallani. 2001-ben ismerte meg feleségét Olalla Domínguez Listét, akivel egy galícia tengerparti kisvárosban töltött nyaraláson találkoztak először. A pár 2009-ben egy privát szertartáson fogadott egymásnak örök hűséget, ahol rajtuk kívül csak a két tanú volt jelen. Még abban az évben megszületett lányuk, Nora, egy évvel később pedig kisfiuk, Leo is „csatlakozott” a Torres-családhoz. Fernando Torres szabadidejében szívesen olvas, hatalmas rajongója a népszerű fantasy-szerző, J.R.R. Tolkien műveinek, olyannyira, hogy keresztnevét, a Fernandót tünde írással az alkarjára tetováltatta. A könyvek mellett a zenét is szereti, kedvenc együttese a Beatles.
A Vörös Fúriában
Fernando Torres a klubjaival elért kiváló eredmények mellett számos nagy sikernek volt tevékeny részese a spanyol válogatottnál. 2001-ben megnyerte csapattal az U16-os Európa-bajnokságot, ahol ő szerezte a döntő egyetlen gólját, övé lett a gólkirályi cím és torna legjobb játékosának járó elismerés is. 2002-ben az U19-es kontinenstornán ugyanezt megismételte: a fináléban ő jegyezte az aranyérmet jelentő találatot, ahogy a gólkirály és a legjobb játékos is újfent ő lett.
A felnőtt nemzeti csapatban 2003 szeptemberében a portugálok elleni barátságos találkozón mutatkozott be. Első nagy tornája a 2004-es Eb volt, ám ott a spanyolok korán, már a csoportkör végén búcsúztak, Torres is csak egy kapufáig jutott. A 2006-os világbajnoki selejtezősorozatban már megmutatta valódi tudását, 11 összecsapáson 7-szer vette be a riválisok kapuját. A vb-n három találattal a spanyol gárda házi gólkirálya volt, az együttes számára viszont a nyolcaddöntőben véget ért a Mundial, a későbbi győztes Franciaország ejtette ki őket.
A Torres-Villa duó Eb-aranyat ért Spanyolországnak
Két évvel később, az osztrák-svájci rendezésű Európa-bajnokságon aztán beérett a spanyol aranygeneráció: Torres félelmetes csatárkettőst alkotott David Villával. Villa négyszer volt eredményes, Torres két alkalommal talált be: egyszer a svédek ellen a csoportkörben, másodszor pedig a döntőben: Xavi tökéletes ütemű lapos passzával kilépett, lebirkózta Lahmot, majd a kifutó Lehmann fölött egy laza mozdulattal a hálóba emelte a labdát.
A világ tetején
2010-ben az öreg kontinens után Dél-Afrikában a világot is meghódította a Vörös Fúria. A tavaszi térdműtéte után Torres még nem pörgött teljes fordulatszámon, de Del Bosque szövetségi kapitány bízott benne és behívta a válogatottba. A támadó mindhárom csoportmeccsen szerephez jutott, felejthető produkciója után Del Bosque legközelebb a hollandok elleni győztes döntőben vetette be, a 106. percben az elfáradó David Villa helyett.
Kijevben is a Kölyök döntött
A világbajnokság tehát nem Torresről szólt, nem úgy a 2012-es Eb: Spanyolország megvédte kontinensbajnoki címét, főhősünk pedig három góljával elnyerte a torna legeredményesebb futballistájának járó aranycipőt. Torres megint a legjobbkor villant: a fináléban betalált és egy gólpasszt is kiosztott.
2013 nyarán tagja volt a Konföderációs Kupán aranyérmes alakulatnak, Haiti 10-0-s kiütéséből négy gólt vállalt, összesen öttel zárt és behúzta a gólkirálynak járó aranycipőt is a szintén öt gólos, de több percet játszó brazil Fred elől.
Szomorkás búcsú Brazíliában
2014-ben utolsó nagy tornáját játszotta a válogatottal: az első két csoportmérkőzésen csereként lépett pályára, majd az utolsó találkozón bekerült a már biztosan kiesett spanyol együttes kezdőjébe. Búcsúzóul 3-0-ra lelépték Ausztráliát, Torres két találattal járult hozzá a keserédes győzelemhez.
