Művész páholy
Átadták az MMA díjait
Ez alkalommal kapták meg okleveleiket az MMA új rendes és levelező tagjai
Öröm, hogy a korábbi gyakorlattól, a közgyűlési átadótól eltérően idén még ünnepélyesebb formában tudunk köszönetet nyilvánítani a művészeknek, valamint azoknak, akik a kultúra, a műalkotások közvetítésében, bemutatásában vállalnak nagyon fontos szerepet – mondta köszöntőjében Vashegyi György, az MMA elnöke kedden a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen.
Az öt különféle díjat (Életműdíj, Nagydíj, Aranyérem, Művészeti Írói Díj, Kováts Flórián Emlékérem) kiérdemlő alkotók kiemelkedő munkásságuk, életművük révén maradandót alkottak a művészet, a művészetelmélet vagy -szervezés területén, emellett odaadó, bátor és áldozatos tevékenységükkel hozzájárultak a magyar művészet közkinccsé tételéhez, a kultúrában rejlő értékek tartós megőrzéséhez – fogalmazott Vashegyi György.
Majd Márai Sándor több mint nyolcvan éve írt szavait idézte: Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában, nincs módunk középszerűnek lenni. Hozzátette: e gondolat mit sem vesztett aktualitásából, és az MMA küldetése a 21. században ugyanehhez igazodik.
A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíját idén Szurcsik János Munkácsy Mihály-díjas festőművész kapta. Laudációjában – amelyet Juhász Judit szóvivő olvasott fel – Sz. Molnár Erika művészettörténész kiemelte, Szurcsik János festészete kapcsolódott a Munkácsy Mihálytól eredő realista hagyományhoz, a nagybányai megújult realizmushoz, a posztnagybányai, posztimpresszionista lírai festészethez, ugyanakkor a korai szociális töltésű avantgárdhoz, a konstruktív, kubisztikus expresszionizmushoz is, aminek révén maga is megújítójává válhatott az alföldi festői tradíciónak.
Művészetével a korábban derékba tört progresszív festői hagyomány újjáélesztője. Alkotásainak első témája a falu, és később is az ember, a természet, a megélt élet maradt, illetve közvetlen környezete, a család, a vidék, a nagyváros A meggyötört parasztokat kendőzetlenül, megrázó őszinteséggel mutatta meg.
A kilencvenes években megszaporodtak a nagyvárosi témák. Metrózók, mobilozók jelentek meg a képein, de kifogyhatatlan együttérzéssel az elesettek, hajléktalanok alakjait is. Művészetté emelte a periférián létező embereket, tárgyakat, vidékeket.
A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját Berlász Melinda Széchenyi-díjas zenetörténész, a zenetudományok kandidátusa, az MMA Művészetelméleti Tagozatának rendes tagja vehette át 2021-ben megjelent, a 20. századi magyar zenetörténet kutatásában új távlatokat nyitó zenetudományi munkájáért, Lajtha László írásainak kritikai összkiadásáért.
Méltatásában Solymosi-Tari Emőke zenetörténész kitért arra, hogy Berlász Melinda hiánypótló kutatásokat végzett az emigrációba kényszerült, és emiatt kevésbé ismert hazai zeneszerzők, illetve előadóművészek életművének, valamint a még feldolgozatlan zeneszerzői életművek megismertetése érdekében. Alapvető jelentőségű köteteket publikált Weiner Leóról, Veres Sándorról, Járdányi Pálról, továbbá a magyar zenei élet, zenei intézmény zenetudomány zenepedagógia, alkotás- és előadóművészet terén is.
Berlász Melinda a Nagydíj átvételekor a Lajtha-összkiadás kapcsán megjegyezte, hogy a mű abban hoz újat, hogy eddigi Lajtha-képünk, amely félismeretek bizonytalanságára épül, most a szerzői összkiadással egy hiteles forrásokon alapuló ismeretközegre emelkedik. Az új kötet ismeretében Lajtháról alkotott mai képünk és értékrendünk új összefüggésben megújulhat. A Lajtha-összkiadással évtizedeken át folytatott munkája egy méltó zárókőhöz érkezett. Háláját fejezte ki azért hogy ezt a több évtizeden át tartó munkát befejezhette, és megköszönte mindazok munkáját és segítségét, akik ezekben az évtizedekben mellette álltak.
A Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét Horváth Jenő polgármester, a füzéri vár komplex, kortárs képző- és iparművészeti programjának kigondolója vehette át. Rudolf Mihály építész laudációjában elmondta: Horváth Jenő huszonegy éve Füzér polgármestere, amely ma négyszáz lelkes település. Horváth Jenő célként fogalmazta meg, hogy lakosainak száma elérje a hatszázat. Ehhez reményt adott a várrekonstrukcióval fellendült turizmus.
A látogatók száma ma már eléri az évi százezret. A kiépített alsóvár, az alsóbástya, a rekonstruált palotaszárny és várkápolna 2016-ban Szent György-napján nyílt meg a látogatók előtt. Horváth Jenő figyelt arra, hogy ne csak a falak, a vár, hanem a belső berendezések, így a középkori enteriőrök is bemutathatók legyenek. Hozzátette: a füzéri vár korhű rekonstrukciója és annak előkészítő munkálatai jelentős részben Horváth Jenő nevéhez fűződnek.
Füzér község, az északi helyőrség üzenetét hozom – kezdte köszönő szavait Horváth Jenő. – Mint mondta a személyét ért megtiszteltetéssel, a díjat neki ítélők települését is megtisztelték. A várat, ígéri, úgy fogják folytatni, mintha meg sem történtek volna a török–szovjet idők. A vár reményei szerint 2026-ra a legmagasabb szintet fogja elérni, ugyanis akkor lesz ötszáz esztendeje a Szent Korona őrzésének.
Bíznak benne, hogy ez a regélő vár, Füzér vára az odalátogatókat már messziről hívogatja fehér falaival, és a belső programjával pedig a nemzeti identitás erősítéséhez fog hozzájárulni. Megköszönte mindazok munkáját, akik a Füzéri vár rekonstrukciójában és programjaiban részt vettek az évek során. Csepeli György, korábbi füzéri plébános boldoggá avatása már folyamatban van – tudtuk meg a polgármestertől.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díjában Domokos Mária zenetörténész, népzenekutató, néprajzkutató, egyetemi tanár részesült. Jánosi András méltatásában arról beszélt, hogy Domokos Mária a Kodály Zoltán utáni népzenekutatás jelentős alakja. Nem mindennapi családi háttérrel, öröklött elhivatottsággal kezdett bekapcsolódni a MTA népzene-kutató csoportjának munkájába még zeneakadémiai hallgatóként, hogy e tudományos műhely és jogutódja életre szóló feladattal lássák el.
Munkássága a magyar népzene és a magyar zenetörténet kérdéseinek, forrásainak felkutatására, valamint az ezekkel kapcsolatos összehasonlító vizsgálatokra irányul. Teljes kutatói életművén átível a magyar népzene kritikai összkiadása, A Magyar Népzene Tára-sorozat munkáiban való részvétele. Két munkatársával feldolgozta például Bartók nagy román gyűjteményének magyar vonatkozású dallamait. Dolgozatokat készített a verbunkos zenével és a Rákóczi-nótával kapcsolatosan.
Kidolgozta a Pálóczi Horváth Ádám-válogatás zenei részét, és megírta a jegyzeteit. Összehasonlította a XVIII. századi írott forrásokat népzenei párhuzamaikkal. A történeti tánczene kérdései 1970 óta foglalkoztatják. Lehetetlen lenne felsorolni az összes könyvet, tanulmányt, bibliográfiát, jegyzetet, vagyis mindazt, amivel pályája során eddig gazdagította sajátos zenei múltunkkal kapcsolatos ismereteinket.
A Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmét Hollós László rendező-szerkesztő-producer kapta a művészek és a közélet szereplőinek széles körben megismertetéséért. Méltatásában Ács Margit író így fogalmazott: Hollós János szülei és nagyszülei pedagógusok voltak. A Terézvárosban nőtt fel. Bár szülei tanítottak, őt mégis a természet vonzotta. Ez vezette az agráregyetemre. Majd környezetvédelmi műsorokat készített. Ismeretterjesztő filmek sora fűződik a nevéhez, ugyanakkor az érdekes emberi sorsok is megragadták. Munkái közt egyre több portréfilm akadt.
Szerelmes földrajz című sorozata – amelynek forgatókönyvírója, szerkesztője és riportere is – a portréfilm műfaját újította meg, és tette az ismeretterjesztésen túl élvezetes és szellemi élményforrássá. Olyan közéleti embereket, sportolókat választott alanyául, akiket, ismer, becsül, akikre kíváncsi.
Riportalanyai számukra fontos földrajzi helyekre vezetik el a stábot , bemutatják életük színtereit, ikonikus épületeit, és önmagukról is vallanak, többnyire érzékletesebben, szemléletesebben, mint más portréfilmekben. A Szerelmes földrajz nem csupán a helyről szól, sokkal inkább az életről, az érzelmekről, a szerelemről, az emberi kapcsolatokról, és a természethez fűződő érzésekről.
Filmjeinek sikerült a természeti környezetébe gyökerezett embert megmutatni a művészben, a közéleti szereplőben, a hírességben. A mostani díjat a művészet széles körben való megismertetéséért és az igaz értékek közvetítéséért kapta Hollós László.
A díjazott köszönetet mondott az MMA vezetőinek, és Szabó Zoltánnak , a Szerelmes földrajz (1942) című könyv szerzőjének, mivel ez a könyv adta a népszerű portrésorozat ötletét Hollós Lászlónak, illetve a megköszönte a közös munkát a sorozatot készítő kollégáinak, valamint riportalanyainak.
Az ünnepség második részében az MMA új levelező és rendes tagjai kapták meg okleveleiket.
