Művész páholy

Molnár Imre 80! címmel nyílt kiállítás a Pesti Vigadóban

Molnár Imre a magyar bőrművesség, bőrművészet élő klasszikusa

Molnár Imre 80! címmel nyílt iparművészeti és formatervezési kiállítás, amelyen a nyolcvanesztendős Molnár Imre Ferenczy Noémi-díjas bőrműves iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja mutatja be életművét a Pesti Vigadóban.

Molnár Imre 80! címmel nyílt kiállítás a Pesti Vigadóban
Molnár Imre a magyar bőrművesség, bőrművészet élő klasszikusa, aki folyamatosan tágította a bőr művészi alkalmazási lehetőségeit
Fotó: A Magyar Művészeti Akadémia Facebook-oldala

A tárlat, amely az MMA támogatásával, a Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület szervezésében és lebonyolításával valósul meg, november 13-ig látogatható a Pesti Vigadó VI. emeleti kiállítóterében – áll az MMA MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Mint írják, Molnár Imre a magyar bőrművesség, bőrművészet élő klasszikusa, aki folyamatosan tágította a bőr művészi alkalmazási lehetőségeit. Mesteremberből művésszé válva több mint fél évszázada készít díszoklevelet bőrtokkal, bőrkötésű könyveket és könyvtokot bőrintarziával, domborítással, aranyozással, bőr váll- és kézitáskát, tarisznyát, övet és lábbelit, eljutva a nyakékek világáig, majd összetett technikájú faliképekig.

Autonóm motívumvilága ősi forrásokra, anyagokra, népművészeti kutatásaira épül. Alkotótársa ruhatervezőknek, megvalósítója saját látomásainak, terveinek.

Művei jelentős külföldi gyűjteményekben is helyet kaptak. Alkotóművészeti tevékenysége mellett oktatója is szakterületének. A művész Vigadó Galériában megrendezett életmű-kiállítása – szó szerint – egyedülálló művek tárlata – áll a közleményben.

Mint Horváth Hilda művészettörténészt, az Iparművészeti Múzeum főosztályvezetőjét idézik: Molnár Imre művészete alapvetően organikus, természetközeli – ez abban is kifejeződik, hogy a bőrön kívül is csak természetes anyagokat használ. A sokféle bőr mellett (marha-, borjú-, kecske-, juhbőr, sőt strucc, rája és hüllők bőrét is feldolgozta már) dolgozik papírral, papirusszal, fémmel, fával, csonttal, szőrrel, valamint kővel, kagylóval is. Igen fontos számára a pergamen. Sokféle tárgyat, tárgytípust alkot: nemcsak használati tárgyakat, hanem önálló plasztikákat, képzőművészeti jellegű, falra tehető alkotásokat, dísztárgyakat is.

Használati tárgyainak repertoárja széles, a hagyományos könyvkötéstől a viseletkiegészítőkig terjed. Alkotásai a nemes veretű, igényes népművészet és az iparművészet szinte minden területét átfogják. Egyszerre korszerű és archaikus: áthágja a tradíciót, és mégis mindenestül a hagyományokban gyökerezik – fogalmaz Horváth Hilda.

Molnár Imre 1942. március 25-én született Budapesten, 1967-ben Csepelen, a Képzőművészeti Szabadiskolában kezdett festeni, de hamarosan eredeti szakmájához, a bőrművességhez tért vissza, 1968-ban mestervizsgát is tett. Ettől kezdve törekedett arra, hogy a bőrművesség minden területén magas szinten elsajátítsa az alapokat.

Alkotói életútjára nagy hatással volt az 1970-es években induló táncházmozgalom, valamint a Fiatalok Népművészeti Stúdiója, amelynek tagja volt. 1973-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere díjat, 1974-ben pedig a Népi Iparművész cím birtokosa lett. 1976-tól Csepelen, saját műhelyében dolgozik.

1979-ben a Művészeti Alap, 1992-ben a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége tagja lett. 1995-ben csatlakozott a Modern Etnika (későbbi nevén Tradíció) öltözéktervező művészcsoporthoz – textilművészek öltözékeihez készített bőrtárgyakat. 2013-tól az MMA levelező tagja.

Az 1970-es évek elejétől aktív kiállító művész, szívesen vesz részt csoportos tárlatokon. Alkotásai megtalálhatók Budapesten (Iparművészeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Országház), Pannonhalmán, továbbá Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Németországban, Svájcban, Svédországban, a Vatikánban és az Amerikai Egyesült Államokban.

Kapcsolódó írásaink