Életünk legkockázatosabb döntései

Bármi is legyen a "kockázat" definíciója, valószínűleg a Zürichi Egyetem csapata találta meg az új tanulmányt. "Alapvető célunk az volt, hogy megpróbáljuk kihasználni az emberek valós élményeit a való életből" – magyarázta Renato Frey, a tanulmány egyik szerzője és az egyetem pszichológia professzora múlt heti nyilatkozatában.

Amit tudtunk – és mit feltételeztünk – a kockázatról

Nem arról van szó, hogy Frey és Fischer az elsők akik tanulmányozták, hogy hogyan hoznak az emberek olyan döntéseket, amelyeket kockázatosnak tartanak. Csak az a helyzet, hogy az ilyen típusú korábbi kutatásokat általában "felülről lefelé nézve" végezték, magyarázta Frey. Más szóval, a kutatók olyan helyzeteket találnak ki, amelyeket kockázatosnak tartanak, majd megvizsgálják, hogyan reagálnak a résztvevők.

De ez problémává válik, ha a két embernek különösen eltérő elképzelése van arról, mi számít kockázatnak – és ennek a kutatási területnek a működésének köszönhetően valószínűleg így van.

De hogyan lehet ezt megtudni? Elég egyszerűen: csak kérdezed meg az embereket. Frey és Fischer összesen 4 380 embert kérdeztek meg három egyéni kísérlet során, megkérve őket, hogy nevezzék meg azokat a kockázatokat, amelyeket saját életükben vállalnak (vagy azt, amit nem vállalnak), vagy azt, amivel a legtöbben szembesülhetnek, és majd egyszer elvállalják (vagy elutasítják). Miután összeállították a hosszú listát, megkérték a résztvevőket, hogy értékeljék őket, milyen gyakran kell szembesülniük ezekkel a döntésekkel, és milyen irányba fordulnak általában a kritikus pillanatokban.

Toronymagasan a munkával kapcsolatos döntések vezettek, az egészség csak a második helyen szerepelt, az esetek 18 százalékában került elő. Az eredmények szerint az, mit tartunk kockázatos lépésnek, korunktól és nemünktől is függ. A fiatalok inkább tartják rizikónak, ha a biztos állásuk elhagyása után nem várja őket egy másik munkahely, míg az idősebbek az új pozícióba való átlépést látják annak – ez jól mutatja az életkoronként eltérő különbségeket.

De vannak megdöbbentő eltérések is: kétszer annyi férfi említette, mint nő az 5G elfogadását, mint nehéz döntést, a 30-40 év közötti férfiak sokkal jobban aggódnak egy műtét előtt, mint a nők.

Frey szerint a kutatás „segíthet a döntéshozóknak abban, hogy megértsék, szüksége van-e egyes csoportoknak támogatásra vagy döntést segítő eszközökre”.

Azonban érdemes figyelembe venni, hogy a vizsgálatban kizárólag svájci, német anyanyelvű lakosokat kérdeztek meg – egy olyan országban élőket, ahol alacsony a bűnözési ráta és magas az életszínvonal. Így nem biztos, hogy Magyarországon ugyanezeket az eredményeket kapnánk, ahol egy 2023-as felmérés szerint az országos problémalista élén a megélhetési kérdések és az egészségügy helyzete áll - írja az IFLScience.