Miért halnak meg előbb a férfiak? Itt a válasz

Ha végig sétálunk egy idősek otthonában vagy egy temetőben megnézzük a sírhantok feliratait, gyorsan feltűnhet számunkra, hogy több élő idősebb nő van, mint idős férfi. Ez nem csak általános benyomás, hanem kőkemény statisztika.

A világ statisztikai átlaga szerint ma a nők kb. 5 évvel tovább élnek, mint a férfiak. 2021-ben globálisan 73,8 év volt a női, 68,4 a férfi várható élettartam. Az OECD-országokban még nagyobb a különbség, átlagosan 83 év a nőknek, 77–78 a férfiaknak. És ami a legérdekesebb, szinte minden országban a nők élnek tovább, még ott is, ahol éhínség, járvány vagy háború pusztított.

Miért?

Ez nem csak „társadalmi divat”, a különbség oka nagyon mélyen gyökerezik. Új kutatások szerint a női előny nem csak emberi sajátosság, ha végig nézzük a többi faj emlőseit, a fajok kb. 70%-ában a nőstények élnek tovább, átlagosan ~13%-kal. Ez arra utal, hogy a különbség egy része evolúciós-biológiai okokra vezethető vissza és ez nem pusztán a társadalmi berendezkedés, a jólét mértékének kérdése.

Az egyik magyarázat az X-kromoszómákhoz kapcsolódik. A nőknek két X-ük van (XX), a férfiaknak egy X és egy Y (XY). Ha egy fontos gén hibás az X-en, a férfiaknál nincs „tartalék példány”. A nőknél viszont a két X egyfajta genetikai „biztonsági másolatot” jelenthet, ami csökkenti bizonyos öröklött betegségek kockázatát.

Az erősebb immunrendszer azonban kétélű fegyver is egyben.

Az immunológiai kutatások elég egyértelműek, a nők immunrendszere átlagosan sokkal aktívabb, erősebb veleszületett és adaptív immunválaszokat ad, gyorsabban számol le kórokozókkal. Ennek van egy jó oldala, a nők kisebb eséllyel halnak meg súlyos fertőzésekben, egyes járványok esetében, beleértve a COVID-ot is, magasabb férfihalandóságot mutatnak a statisztikai adatok.

A rossz oldala pedig az, hogy az autoimmun betegségek (pl. lupus, rheumatoid arthritis) sokkal gyakoribbak nőknél. Mégis, a nagy összképet nézve úgy tűnik, hogy a fertőzésekkel szembeni jobb védekezés hosszabb élettartamot eredményez, még akkor is, ha cserébe több krónikus, „húzódó” betegséggel kell együtt élni.

A hormonok, az ösztrogén ideiglenes pajzsai. A szív- és érrendszeri betegségek a halálozás egyik fő okai világszerte és középkorban a férfiakat jóval erősebben sújtják. Emiatt a férfi halálozás 40–60 éves kor között meredeken emelkedik.

Ebben jelentős szerepet tulajdonítanak az ösztrogénnek, a fiatalabb korban az ösztrogén védő hatású a szívre és az erekre, segít a „jó” és „rossz” koleszterin egyensúlyában és ez kedvezően hat az érfalakra.

Menopauza után ez az előny csökken, és a nők kockázata „utoléri” a férfiakét, de addigra már sok férfi átesett a kritikus koron. Ezért látjuk azt, hogy nyolcvan fölött „nőuralom” van az idősek között.

A rosszabb adatok mögött az is tényszerű, hogy a férfiak sokszor veszélyesebben élnek.

Itt jön a képbe a viselkedés és a társadalmi viszonyok különbözősége. A statisztikák pedig sajnos könyörtelenek, a férfiak többet dohányoznak, több alkoholt fogyasztanak, gyakrabban vannak túlsúlyosak, nagyobb arányban dolgoznak veszélyes foglalkozásokban (építőipar, nehézipar, közúti szállítás). Tény az is, hogy a férfiak gyakrabban halnak meg balesetben, erőszakos halállal, öngyilkosság által. Emellett a férfiak sok országban, később mennek orvoshoz, hajlamosabbak „tűrni, majd összeesni”, ritkábban járnak szűrésekre, orvosi ellenőrzésekre.

A Harvard 2024-es elemzése szerint az USA-ban a férfiak egyre rövidebb ideig élnek a nőkhöz képest, és ennek nagy része megelőzhető halálokokra vezethető vissza drog-, és alkoholfogyasztás, közúti balesetek, erőszakos halál, kezeletlen krónikus betegségek.

Beszélnünk kell egy fontos, kevésbé ismert csavarról is.

Az adatok szerint a nők tovább élnek, de több betegségük van, ezt hívják néha „egészség–élettartam paradoxonnak”. A nők több krónikus panaszt jelentenek, gyakrabban élnek fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal, depresszióval, miközben statisztikailag mégis tovább élnek.

Az EU-ban például 2023-ban a nők várható élettartama 84 év, a férfiaké 78,7, de az egészségben eltöltött évek közti különbség már jóval kisebb.

Magyarul, a nők sokszor „tovább élnek, de betegesebben”, a férfiak pedig gyakrabban halnak meg hirtelen bekövetkező, súlyosabb okokból.

Zárul-e valaha a szakadék?

Az elmúlt évtizedekben néhol szűkült a különbség, például ott, ahol a nők dohányzási és alkoholfogyasztási szokásai „utolérték” a férfiakét, ezzel együtt nőtt a női halálozás bizonyos betegségekben. De a legújabb, több száz emlősfajt vizsgáló kutatások alapján a szakértők arra számítanak, hogy a női előny sosem fog teljesen eltűnni, mert a biológiai alapjai nagyon mélyek, gén, hormon, immunrendszer szinten is láthatók.

Ez nem egyéni sorsítélet, rengeteg férfi él 90 éves kor fölött, és rengeteg nő hal meg fiatalon. Ezek átlagok, nem jóslatok. A férfiak élettartamát jelentősen növelné, ha kevesebbet dohányoznának, kevesebb alkoholt innának, ritkábban vállalnának felesleges kockázatot, és gyakrabban mennének szűrésre, orvoshoz. A nőknek pedig nem csak a hosszú életre, hanem az egészségesen töltött évekre kell figyelniük, a mozgásra, az alvás minőségére, mentális egészségre és terhelésük csökkentésére.

A rövid válasz tehát az, hogy a nők azért élnek tovább, mert biológiailag kicsit strapabíróbbra vannak „kódolva”, miközben a férfiak gyakrabban élnek veszélyesebben, és rosszabbul bánnak a saját egészségükkel.

A hosszú válaszunk pedig az, hogy a különbség a génektől az immunrendszeren át a munkakultúráig minden szinten jelen van, de épp ezért van mozgásterünk rajta változtatni.