A világ 196 érintetlen törzse súlyos fenyegetéssel néz szembe a túlélésükre

A bányászat, a fakitermelés és a fosszilis tüzelőanyagok fúrása a legnagyobb, de egy új jelentés növekvő fenyegetésre figyelmeztet: a hírnévre törekvő "tartalomkészítők" és más kívülállók, akik nem kívánt kapcsolatot próbálnak kialakítani.

A Survival International nemrégiben közzétett egy 300 oldalas jelentést Érintetlen őslakos népek: a túlélés szélén, amely rávilágít a világ érintetlen őslakos csoportjainak "csendes, folyamatban lévő népirtására".

Megerősítették, hogy világszerte legalább 196 érintetlen őslakos csoport van. Körülbelül 95 százalékuk az Amazonas-medencében él, elsősorban Brazíliában, amely 124 csoportnak ad otthont. Van egy maroknyi közösség is, amelyek Ázsiában és a csendes-óceáni térségben élnek.

"Önállóan, önellátóan és érintkezés nélkül boldogulnak olyan környezetben, amelyet a legtöbb ember rendkívül nagy kihívásnak találna. A legtöbben nomádok, szükség szerint mozognak a területükön. Vadásznak, gyűjtenek, halásznak és néha ültetnek; menedékhelyeket vagy közösségi házakat építenek, megosztják az élelmet, és botanikai szakértői ismereteiket felhasználva mindent előállítanak, amire szükségük van: a kosaraktól a házakig, a fáklyagyantától a gyógyszerekig" – olvasható a jelentésben.

"A bizonyítékok arra utalnak, hogy közösségeik – ha nem érik támadást – egészségesek és virágzóak" – tette hozzá.

Ezeket a csoportokat most több oldalról is támadják, érvel a jelentés. Megállapították, hogy 96 százalékuk ma a legális és illegális erőforrás-kitermelés fenyegetésével szembesül. Ezeknek az elszigetelt népeknek körülbelül 65 százalékát fenyegeti a fakitermelés, amely a legáthatóbb veszély, és gyakran az első lépés a mélyebb kizsákmányolás felé. A bányászat több mint 40 százalékát fenyegeti, míg közel egyharmaduk erőszakkal vagy bűnbandákból való kitelepítéssel szembesül.

Az agráripar is feldarabolja területeiket, a szarvasmarha-tenyésztés az amazóniai erdőirtást hajtja végre, és egész közösségeket taszít a szakadék szélére. A kormány által támogatott infrastrukturális projektek – például utak, vasutak és kikötők – közvetlenül érintik a kihalás szélén álló 38 érintetlen csoportot.

"A gyarmatosítás idején nem sikerült mindannyiunkat megölniük, és a diktatúra alatt sem sikerült megszabadulniuk tőlünk. De most a törvénybe iktatott népirtás pillanatát éljük. Tollal és papírral ölnek meg minket. Mi, őslakosok nem csak akkor halunk meg, amikor megölik vezetőinket. Kollektíven halunk meg, amikor elveszik a földünket" – mondta Célia Xakriabá, a brazíliai Xakriabá nép őslakos aktivistája az IFLScience által látott nyilatkozatban.

A veszélyek a 21. században fejlődnek. A jelentés számos "növekvő fenyegetést" is kiemel, beleértve a közösségi média "befolyásolóit", akik kapcsolatba akarnak lépni az érintetlen népekkel, hogy bevételszerzési tartalmat hozzanak létre, valamint a misszionáriusokat, amelyeket több millió dolláros evangéliumi szervezetek finanszíroznak, és akik megpróbálják ezeket az elszigetelt közösségeket kereszténységre téríteni.

Az utóbbi időben néhány nagy horderejű incidens során ezek a növekvő fenyegetések sújtották a sentinelieket, a világ egyik legelszigeteltebb érintetlen törzsét. Az év elején letartóztattak egy amerikai YouTubert, miután lefilmezte az Indiai-óceánon található North Sentinel-szigeten található otthonuk felé vezető útját. Még 2018-ban egy amerikai keresztény misszionárius is illegálisan behatolt a szigetükre, ahol íjjal és nyíllal megölték.

Szóval, mit lehet tenni? A Survival International azzal érvel, hogy az erősebb földvédelem elengedhetetlen az érintetlen őslakos csoportok jövőjének biztosításához. Míg a nemzetközi jog elismeri az összes őslakos nép jogait, a nemzeti törvények nagyon eltérőek abban, hogy mennyire hatékonyan érvényesítik ezeket a jogokat. Dél-Amerikában, különösen Brazíliában, a védelem általában a legerősebbek közé tartozik, míg Ázsia és a csendes-óceáni térség számos országa lemarad.

A végrehajtás azonban ugyanolyan kritikus. Még azokon a helyeken is, ahol szilárd törvények léteznek, gyakran rosszul hajtják végre vagy figyelmen kívül hagyják őket, lehetővé téve a vállalatok és a kormányok számára, hogy büntetlenül cselekedjenek.

"A nem érintkező népek létezésének elmulasztása jogaik súlyos megsértése... A védelemhez való joguknak nemcsak papíron, hanem a valóságban is léteznie kell" – mondta Maipatxi Apurinã, a brazíliai Pupīkary (Apurinã) nép tagja.