Montázs

Platon találta ki Atlantiszt?

A kontinens és az eltűnt civilizáció rejtélye a mai napig foglalkoztatja a kutatókat

Atlantisz legendája az egyik legismertebb és legvitatottabb rejtély az emberiség történetében. A történet egyszerre inspirált filozófusokat, tudósokat, régészeket és írókat és a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy csupán egy mítoszról van szó, vagy egy valóban létezett, eltűnt civilizációról.

Platon találta ki Atlantiszt?
Atlantisz legendája még ma foglalkoztatja a tudósokat (képünk illusztráció)
Fotó: Northfoto

Az atlantiszi történet forrása

Atlantisz legendája először Platón műveiben jelenik meg, kb. Kr. e. 360 körül:

  • Tímaiosz és Kritiasz című dialógusaiban írja le.
  • A történetet állítólag Szolón görög törvényhozó hallotta egyiptomi papoktól, és Platón tette közkinccsé.

Platón szerint:

  • Atlantisz egy hatalmas sziget vagy kontinens volt az „Atlanti-óceánon túl”, „a Héraklész oszlopainál” (Gibraltári-szoros).
  • Nagyon fejlett civilizáció élt itt, erős hadiflottával és gazdag városokkal.
  • Atlantisz megpróbálta meghódítani az ismert világot, de végül az istenek haragja lesújtott rá.
  • Egyetlen nap és éjszaka alatt földrengések és özönvíz következtében elsüllyedt a tengerben.

Mit jelenthetett Platón számára Atlantisz?

Sokan úgy gondolják, Platón elsősorban filozófiai példázatnak szánta a történetet:

  • Atlantisz a túlzott hatalomvágy és korrupció szimbóluma.
  • Athén, a „tökéletes állam”, a szabadság és erény képviselőjeként áll szemben vele.
  • A történet figyelmeztetés arra, hogy még a legnagyobb civilizációk is elbukhatnak, ha elfordulnak az isteni rendtől.

Elméletek Atlantisz valódi helyéről

A kutatók és amatőr felfedezők évszázadok óta próbálják azonosítani Atlantisz helyét. Néhány népszerű elmélet:

1. Szantorini (Thera) szigete – Égei-tenger

  • A Kr. e. 1600 körüli hatalmas vulkánkitörés elpusztította a minószi civilizáció jelentős részét.
  • A robbanás szökőárt, hamuesőt és gazdasági összeomlást okozott.
  • Ez sokak szerint lehet az Atlantisz-mítosz alapja.

2. Az Atlanti-óceánban

  • Egyesek valóban az Atlanti-óceán közepén keresik (pl. Azori-szigetek környéke).
  • Modern tengerfenék-térképek azonban nem mutatnak elsüllyedt kontinenst, csak kisebb vulkanikus szigeteket.

3. Spanyolország / Gibraltár környéke

  • A spanyolországi Doñana Nemzeti Parkban végzett kutatások során olyan romokat és geológiai formációkat találtak, amelyek egy ősi, elárasztott városra utalhatnak.
  • Egyesek szerint ez lehetett Atlantisz központja.

4. Amerika

  • 19–20. századi szerzők szerint Atlantisz lehetett a kapcsolat az Óvilág és az Újvilág között.
  • Ezt a legtöbb régész ma elveti, mivel nincs bizonyíték prekolumbián kapcsolatokról ilyen korai időszakból.

Modern tudományos megközelítés

  • A legtöbb történész és régész szerint Atlantisz egy mítosz, nem létezett valóságos kontinensként.
  • Azonban elképzelhető, hogy Platón valódi történelmi eseményekből merített (például a minószi katasztrófából), és ezekből alkotta meg a legendát.
  • A földrengések, szökőárak és városok elpusztulása gyakori volt a Földközi-tenger térségében, így a történetnek lehet valós magja.

Miért vonzó még mindig Atlantisz története?

  • Az elveszett civilizációk romantikája: az emberi képzeletet mindig izgatta a gondolat, hogy valaha létezett egy rendkívül fejlett kultúra, amely nyom nélkül eltűnt.
  • A „tökéletes társadalom” keresése: Atlantisz egyszerre jelképezi az aranykort és a végzetet, amely a túlzott hatalommal jár.
  • Popkultúra: könyvek, filmek, videojátékok, dokumentumfilmek (pl. Disney Atlantisz-rajzfilm, vagy a Discovery és a National Geographic műsorai) folyamatosan újraértelmezik a legendát.

Atlantisz lehet, hogy sosem létezett, vagy ha igen, valószínűleg nem úgy, ahogy Platón leírta. De a történet üzenete időtálló: a civilizációk nagysága és bukása szoros kapcsolatban áll a természettel, a társadalmi harmóniával és az erkölcsi renddel.

Kapcsolódó írásaink