Segíti az emésztést és kedvező a szív- és érrendszernek az ősz egyik slágere

Az ősz egyik nagy slágere a gesztenye. Ráadásul nem is tudjuk, hogy mennyi erő lakozik a kis barna termésekben. Kevesen tudják, de a gesztenyében sok a komplex szénhidrát, amelyek lassabban szívódnak fel, így kiegyensúlyozottabb energiaforrást adnak. Jelentős a C-vitamin-tartalma, a legtöbb dióféle nem tartalmaz ennyit. Találhatóak benne B-vitaminok (főleg B6, folsav), amelyek fontosak az idegrendszer és az anyagcsere működéséhez. Ásványi anyagokban is gazdag, főleg kálium, magnézium, foszfor, vas és cink van benne.

A gesztenye jó rostforrás. Segíti az emésztést, támogatja a bélflóra egészségét és hozzájárulhat a koleszterinszint csökkentéséhez.

Ellentétben más diófélékkel, a gesztenye viszonylag alacsony zsírtartalmú, ezért kalóriában is könnyebb. A benne lévő zsírok többsége telítetlen, ami kedvező a szív- és érrendszernek.

Természetes formájában nem tartalmaz glutént, ezért lisztje jó alternatíva lehet cöliákiások vagy gluténérzékenyek számára.

Polifenolokat és C-vitamint tartalmaz, amelyek hozzájárulhatnak a sejtek védelméhez az oxidatív stresszel szemben.

A gesztenye egészséges, de mint minden táplálék esetében, itt is fontos a mértékletesség és a helyes elkészítés.

Több formában is fogyaszthatjuk. Sütve vagy főzve a legegészségesebb, így megőrzi a tápanyagait. A gesztenyepüré finom, de a cukrozott változat desszertnek számít, nem mindennapi ételnek. A gesztenyeliszt: gluténmentes kenyerek, sütemények, palacsinták alapja lehet. Levesekben vagy köretként jól illik húsok mellé vagy zöldségételekhez.

Érdemes megjegyezni, hogy a nyers gesztenye emésztése nehéz, ezért inkább hőkezelve ajánlott.

Fontos, hogy ne keverjük össze a szelídgesztenyét a vadgesztenyével, ugyanis az utóbbi mérgező. Cukrozott gesztenyepüré helyett inkább natúr gesztenyemasszát válasszunk. Igaz a gesztenye szezonális (ősz–tél), de fagyasztva egész évben elérhető.