Mit árulnak el önről az álmai?

Az álomtáj az a föld, ahol minden lehetséges. Az egyik percben egy gyönyörű réten sétál, a másikban pedig egy sziklaoldalon zuhan a halálodba. Előfordulhat, hogy a fogai nyilvánvaló ok nélkül kihullanak, vagy láthatja, hogy egy kígyó csúszik ki a szeme sarkából.

Egy átlagos felnőtt életének nagyjából egyharmadát alvással tölti, ami azt jelenti, hogy rengeteg lehetőség kínálkozik elménk számára, hogy megtapasztalja ezeket a személyre szabott álomképeket. De az álmok valóban jelentenek valamit? Ez attól függ, kit kérdezel.

"Az antropológusok azt mondják, hogy ha megérted, mit hisz egy adott csoport az álmodozásról, akkor megértetted az egész kultúrájukat" - mondja Robin Sheriff, a New Hampshire-i Egyetem antropológiai docense.

Az olyan nyugati pszichológusok, mint Sigmund Freud és Carl Jung, népszerűsítették az álomfejtéssel kapcsolatos legismertebb elképzeléseket, de ezek nem feltétlenül egyeznek azzal, ahogyan az antropológia és a folklór szakértői megértik az álmokat - írja a NationalGeographic.

Mi az álomértelmezés?

Az álomfejtés az ókori Rómára és az ókori Egyiptomra vezethető vissza, de a gyakorlatban valószínűleg az írásos feljegyzések nélküli őskori kultúrákban gyökerezik. Az álomfejtés olyan kulturális gyakorlat volt, amely összekapcsolhatta az embereket a kulturális ősökkel vagy szellemekkel.

"Az álmok mély jelentőséggel bírtak a hagyományos kínai kultúrában... különösen egy természetfeletti világnézetben, ahol a szellemek, és ősi lelkek aktívan részt vesznek az emberek életében" - mondta Ze Hong, a Makaói Egyetem evolúciós biológia adjunktusa, aki evolúciós szempontból kutatta a kínai álomértelmezést.

Az álmokat gyakran a spirituális birodalom értelmes kommunikációs csatornáinak tekintették, amelyek képesek feltárni a rejtett igazságokat vagy megjósolni a jövőbeli eseményeket, mondja Hong.

Az ókori Rómában a feljegyzések azt mutatják, hogy az álmokat az istenek kommunikációjának tekintették, és az álomorákulumok fontos szerepet játszottak az értelmezésben. Hong szerint ez a fajta gyakorlat a kínai Zhou-dinasztia idején is létezett, amely Kr. e. 1046 és Kr. e. 256 között tartott. Hong elmagyarázza, hogy az oneiromanciát, a jóslási álomértelmezés gyakorlatát széles körben használták a személyes kapcsolatok, betegségek, sőt politikai döntések betekintésére. Ennek a gyakorlatnak a népszerűsége azonban csökkent a kínai történelem során, mondta Hong, különösen a császári korszak végére, az 1900-as évek elejére.

Az álmok és a spirituális birodalom közötti kapcsolatot Roger Lohmann antropológus is megtalálta, miközben Pápua Új-Guineában tanulmányozta a kultúrát.

Bár a nyugatiak az álmokat pusztán metaforikusnak tekinthetik, Lohmann, a kanadai Ontario-i Trent Egyetem antropológiai docense szerint a pápua új-guineai álmok párhuzamos utazásként értelmezhetők, amelyen a lelke alvás közben járt. Ez azt jelentette, hogy az álmokat prófétai vagy rejtett információkat feltáró álmokat lehet értelmezni - mondta Lohmann.

Carl Jung hatása az álomfejtésre

A mai nyugati kultúrákban az álmok értelmezésére vonatkozó irányelvek jellemzően Sigmund Freud és Carl Jung pszichológusoktól származnak.

A pszichoanalitikus elmélet atyja, Freud 1900-ban azt írta, hogy az álmok tudatalattink szunnyadó vágyait képviselik, és az elfojtott ösztönös, vagy akár hiperszexuális vágyak megvalósításának módjai lehetnek. A következő hat évtizeddel ezelőtt Carl Jung pszichológus javasolta az álomelmélet saját értelmezését, amely szerint az álmok tudatos és tudatalatti énünk közötti beszélgetések lehetnek. Jung, aki összetett barátságot ápolt Freuddal, úgy vélte, hogy az elfojtott vágyak feltárása helyett álmaink ébrenléti problémáink feldolgozására és lehetséges megoldások megtalálására szolgálnak.

Jung álomelmélete magában foglalja a kollektív tudatalatti gondolatát is, amely azt sugallja, hogy az álmokat szimbolikus módon lehet értelmezni különböző archetípusokon keresztül, mint például a hős, az anya és a szélhámos. Jung szerint ezek az archetípusok kultúrákban megtalálhatók, és egyetemes jelentéssel bírtak. Ez az elmélet azonban egészen más, mint amit az antropológusok találtak, amikor az álmok fontosságát és jelentésüket tanulmányozták a kulturális kontextusokban.

Álomszimbólumok értelmezése kultúrák között

Attól függően, hogy milyen kultúrában álmodik, a közös témák vagy szimbólumok drasztikusan eltérő jelentéssel bírhatnak. Vegyünk például egy kígyót.

A Freudot ismerő nyugati kultúrákban a kígyóról való álmodozást potenciálisan szexuálisként értelmezhetik, javasolta Lohmann, vagy maga Jung írt a kígyókról, mint a hatalom vagy a veszély jelképéről, kijelentve, hogy "az ösztönös pokol állapotát háromfejű kígyóként ábrázolják".

A hindu értelmezések azonban azt sugallják, hogy a kígyóról való álmodozás megjósolhatja a gazdagságot és a termékenységet – legalábbis ha álmában eszi. Az amerikai délnyugati hopi és pueblo törzsek szintén összekapcsolják a termékenységet a kígyóálmokkal, bár különösen a mezőgazdasági ciklusokkal és a föld termékenységével kapcsolatban. Másrészt a zambiai pünkösdi keresztény közösségek az álmaidban ezt a kígyót az ördög bizonyítékaként értelmezhetik.

A hagyományos kínai gyakorlatban nincs meghatározott értelmezése a kígyóknak, mondta Hong - a kínai álomértelmezések nagyobb valószínűséggel foglalkoztak kulturálisan jelentősebb szimbólumokkal, például sárkányokkal vagy napokkal, az isteni kegyelem jeleivel. Egyes történelmi dokumentumok azonban azt sugallják, hogy egy kígyókról álmodozó terhes nő megjósolta volna egy fiú születését – vagy ellentmondásos módon egy lányt is.

Jelentenek valamit az álmok?

Az embernek számtalan álma lesz élete során, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden álom egyformán fontos.

Amikor Freud és Jung kialakították álomelméletüket, Hong elmondta, hogy népszerűvé vált, hogy az álmok eredetét természetfelettinek tekintik, és az ember pszichológiai állapotához kapcsolódnak.

A nyugati hagyomány szerint az, hogy mennyit vagy milyen keveset jelent egy álom, az álmot viselő vagy értelmező személyen múlik.

"Az álmok, akárcsak a költészet és a művészet, módot kínálnak az emberi tapasztalatokról való gondolkodásra" - mondta Sherrif. "Lehetnek jobb vagy rosszabb értelmezések vagy elemzések, de nincs objektív eszközünk a pontosságuk megállapítására."