A méregből lett orvosság

A botox felfedezéséhez egészen az 1800-as évek elejéig vissza kell mennünk.

Az 1820-as években dr. Justinus Kerner német orvos vizsgálta a kolbászmérgezést (botulizmust), amelyet romlott hús okozott. Ő ismerte fel, hogy egy idegrendszert bénító méreg okozza ezt a betegséget. A botulus latinul kolbászt jelent, innen ered a „botulinum toxin” elnevezés.

Émile van Ermengem belga tudós azonosította a baktériumot 1895-ben. A második világháború alatt a botulinum toxint biológiai fegyverként is kutatták.

Az orvosi áttörés az 1970–80-as években történt. Dr. Alan Scott amerikai szemész elsőként használta kísérletileg szemizomgörcsök (kancsalság) kezelésére még az 1970-es években. 1989-ben az FDA (amerikai gyógyszerhatóság) jóváhagyta orvosi használatra a strabismus és blepharospasmus kezelésére.

A kozmetikai iparba 2002-ben tört be, amikor az FDA jóváhagyta a botox kozmetikai használatát homlokráncok ellen. Ekkortól indult el a szépségipari „botoxláz”.

Ezután folyamatos fejlesztés következett. Ma már a botoxot több mint húszféle állapot kezelésére használják világszerte orvosi és esztétikai célból egyaránt.

A botox blokkolja az ideg-izom kapcsolatot, megakadályozza, hogy az idegvégződések által kibocsátott, acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag eljusson az izmokhoz. Ennek következtében az izom ellazul vagy részben megbénul.

Átmeneti hatása általában három-hat hónapig tart, ezután az idegek újra „kinőnek”. Érdemes tudni, hogy csak ott hat, ahová beinjekciózzák, és idővel teljesen kiürül a szervezetből.

Képzett szakember által beadva a botox biztonságos, de túladagolás vagy nem megfelelő használat esetén lehetnek mellékhatásai, például izomgyengeség vagy asszimetria.

A botoxot nem csak a szépészeti kezeléseknél használják napjainkban. Az egészségügy számtalan területén találkozhatunk vele. Krónikus migrén esetén csökkenti a rohamok számát, időtartamát és intenzitását. A botox blokkolja az idegvégződésekből felszabaduló, fájdalomközvetítő anyagokat.

Agyvérzés után, sclerosis multiplexben, cerebrális parézisnél is hatásos lehet. A túlzottan feszült izmokat segít ellazítani.

A szemészeten is hatékony lehet a botox. Az akaratlan szemhéjgörcsöt vagy a kancsalságot is kezelhetik vele. A botox ugyanis segíti a szemmozgató izmok helyreállítását, főleg akkor, ha műtét nem lehetséges vagy nem ajánlott.

Egyesek szerint fogcsikorgatásra is nagyon hasznos. A botox csökkenti az állkapocsizmok aktivitását, enyhíti a fájdalmat és fogkárosodást.

Az urológia területén a túlműködő hólyag esetén használják. A botox ellazítja a hólyag izmait, így nő a vizelet-visszatartás képessége.

A botoxot izzadásra is használják, leggyakrabban hónalj, kéz, láb izzadására. A botox gátolja az izzadságmirigyek idegi stimulációját.

Egyes kutatások még most is vizsgálják, hogy hatásos lehet-e krónikus fájdalom, hangszalaggörcsök, arcidegproblémák vagy éppen depresszió esetén. Kutatások szerint az arcizmok blokkolása csökkentheti a negatív érzelmi visszacsatolást.