Lefagytak a Balatont vizsgáló kutatók, mitológiai rémlények élnek a magyar tenger mélyén

A kutatóintézet ugyanis a zöld hidrában élő zöldalgák működését tervezi vizsgálni egy cseh–magyar tudományos kooperáció keretében, amiben a terület Jermy Tibor-díjas, nemzetközi hírű szakértője, Tökölyi Jácint egyetemi docens is részt vesz.

A hidrák igen különleges élőlénycsoportot alkotnak: ezeknek a csalánozók törzsébe tartozó édesvízi állatoknak összesen öt faja fordul elő Magyarországon. Ezek az apró, pár milliméteres élőlények az aljzathoz kötődve élik életüket, ahol rovarlárvákkal, apró rákokkal, halivadékkal táplálkoznak. Körülményektől függően ivaros és ivartalan szaporodásra – vagyis bimbózásra – egyaránt képesek; élőhelyükön sokszor nagyon nagy számban fordulnak elő.

Ezek közül az állatok közül a legérdekesebb a zöld hidra, ami egy zöldalga fajjal él szimbiózisban. Ennek az együttélésnek a részleteiről még nagyon keveset tudunk, a Limnológiai Intézet kutatói ezért vizsgálják most őket.

Bár nem szabad összekeverni a szezont a fazonnal, a Kutatóintézet mégis élt az újságírók fegyverével, és olyan kattintós, hatásvadász címet adtak a hivatalos közleményüknek, ami bár valóban ötletes, mégsincs sok köze a tartalomhoz. A mitológiai hidra, vagy Hüdra egy ősi, kígyóra emlékeztető vízi szörnyeteg, aminek rengeteg feje volt, és mérgező lehelete. A görög mitológia szerint Lerné mocsarában, Argoliszban volt a búvóhelye, ahol egy, az alvilágba vezető víz alatti átjárót őrzött. A Hüdrával Héraklész, vagyis Herkules is megküzdött – ezt a Disney is megjelenítette az 1997-es rajzfilmjében.