Montázs

Nem véletlenül van a vezető halálokok között a tüdőgyulladás - INTERJÚ

Kortól és az immunrendszerünktől is függ, hogy miképpen viselnénk, ha esetlegesen átesnénk egy koronavírus-fertőzésen. Mindez azért létfontosságú, mert a tüdőnk az a szervünk, amely az oxigénfelvételt és a szén-dioxid kibocsátást végzi, és bár lehet élni fél tüdővel is, az életmódbeli különbség erősen érezhető.

Nem véletlenül van a vezető halálokok között a tüdőgyulladás - INTERJÚ
A kép illusztráció.
Fotó: PEAKSTOCK / SCIENCE PHOTO LIBRAR / LDA / Science Photo Library via AFP

Azonban nem szükséges ennyire végletesen szemlélni a dolgot. November 12. a tüdőgyulladás világnapja, amely egyébként a világon a tíz vezető halálok között szerepel. A tüdőgyulladásnak több fajtája is van, ami mindegyikben közös, hogy a tüdőben levő sejtek, illetve nyálkahártya begyullad. A légutakat belülről
ugyanis nyálkahártya borítja, amely, ha begyullad, megduzzad, fokozottan váladékot termel, amelynek a következménye a köpetürítés.

Mindez megtörténhet baktérium, atipusos baktérium, és vírusfertőzés miatt – részletezte a kiváltó okokat a Montázsnak a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa. Hidvégi Edit hozzátette, nem mindegy, hogy a tüdőgyulladás mekkora méretű. Általában ujjbegynyi vagy tenyérnyi gyulladást okoznak a baktériumok, de előfordulhat az is, hogy az egyik tüdőlebeny begyullad, ami már annyira súlyos betegség, hogy kórházban kell kezelni. A vírus okozta és az atipusos baktériumok okozta gyulladás mindkét oldalra kiterjed és az egész tüdőszövetet érinti.

„Ez volt a gond a koronavírus kapcsán, hogy mindezekre kiterjedt, és azáltal annyira súlyos megbetegedést okozott, hogy rengetegen kerültek oxigénre, vagy akár lélegeztetőgépre” –
részletezte az adjunktus.

Egy „kis” tüdőgyulladás maradvány nélkül elmúlhat, azonban volt, akinek a tüdejében a koronavírus miatt kötőszövetes kötegek maradtak a gyulladás helyén, amely miatt a tüdő rugalmassága elveszett. A gyulladt területeken ugyanis nem jutnak levegőhöz a léghólyagocskák, és az oda kiválasztódó gyulladásos váladékban egy úgynevezett „citokin vihar” okozta a betegek halálát.

„Egy eleve rossz tüdőben gyorsabban megtelepszenek a vírusok és a baktériumok és nem tud teljesen regenerálódni a
végén” – fejtegette Hidvégi Edit. Hozzáfűzte, hogy nem véletlen, hogy aztán akkora jelentőséget kaptak a koronavírus elleni oltások, ugyanis, ha megtanítják védekezni az immunrendszert, sokkal gyorsabban tud reagálni egy esetleges támadásra.

„Amíg nem volt védőoltás, bárki kaphatott ilyen fertőzést, de akkor még a fiatalok közül is sokan veszteséglistára kerültek. Ha valakinek nagyon rossz tüdeje volt, sokkal rosszabb esélyekkel indult a túlélésért. Nemcsak az életkor, hanem a tüdő
állapota is nagyon sokat számított – magyarázta a Semmelweis Egyetem adjunktusa.

És hogy mit követhetünk el tüdőnk egészségéért? Az első, amit tehetünk, hogy nem károsítjuk a tüdőnket, tehát, hogy nem dohányzunk. „Ha megválaszthatjuk, hogy hol éljünk, semmiképp se főútvonal melletti helyet válasszunk. A közlekedéshez is érdemes a kevésbé forgalmas utakat választani, ugyanis akár az autóban is károsodhat a tüdőnk.

Ha választhatunk, hogy hogyan megyünk munkába, válasszuk azt, ahol a kisebb a forgalom” – emelte ki, majd megjegyezte, hogy ugyanez a helyzet a szellőztetéssel, amelyet nem akkor érdemes csinálni, amikor nagy a forgalom, hanem inkább előtte vagy utána.

További tippet is adott az egészségtudatos embereknek. Amikor csak tudunk, menjünk ki a szabadba, a tiszta levegőre, és tanuljuk meg a helyes légzési technikát is, mert vannak, akik rossz technikával szokták meg ezt. Kifejtette, az énekesek és a sportolók megtanulják, hogyan kell jól levegőt venni és beosztani azt, a jógalégzés is nagyon sokat segít – összegzett Hidvégi
Edit, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa.

Kapcsolódó írásaink