Montázs

Őseink gyógyszerei voltak az ehető vadnövények

Gyerekként, a kíváncsiságtól hajtva sokan megkóstoltunk ezt-azt a kertben, anélkül, hogy eszünkbe jutottak volna az esetleges következmények. Akik idilli emlékként őrzik az első szárnypróbálgatásokat, felnőttként már jóval tudatosabban látogatnak a természetbe, hogy fiatalkori szenvedélyüknek hódoljanak, immár több óvatossággal és tudással felvértezve.

Őseink gyógyszerei voltak az ehető vadnövények
A kép illusztráció
Fotó: Pixabay

Miért jó vadnövényeket enni, és mire jók azok? Bozsák Angéla fitoterapeuta erről beszélt a Montázs olvasóinak. Már csak hetek kérdése, és eljön az őszi kirándulószezon, ami rengeteg lehetőséget nyit meg a természetjárók előtt, és ha elfogyott a szendvics meg a csoki, még mindig fordulhatunk a természet adta csodákhoz – fogalmazott a fitoterapeuta. Megjegyezte, hogy a nem hűtött, frissen szedett növények sokkal egészségesebbek azokkal szemben, amelyeket a boltok polcairól veszünk le, azonban hangsúlyozta, az általános aranyszabály ez esetben is él: a nem tudás nem mentesít a következmények alól. Felhívta a figyelmet, hogy tájékozódjunk, mielőtt valamilyen bogyót emelnénk a szánkhoz, ugyanis később komoly árat fizethetünk érte. 

Ősszel a természetbe látogatva egyébként inkább a húsos terméseket, makkokat, bogyókat érdemes keresni, míg tavasszal a salátanövényeket, így a medvehagymát, a salátaboglárkát vagy az ehető virágokat. Júliustól szeptember végéig terem a mezei katáng, ami egy fehér tejnedvű növény, világoskék virágairól és lándzsás leveleiről könnyű felismerni. Levelei, virágai és gyökerei ehetőek, az ókor óta vitaminokban gazdag növénynek számít. Levelei kissé kesernyések, jól illenek salátákba a szirmaival együtt. Felhasználás előtt a gyökerét érdemes pár órára vízbe áztatni, így csökken a keserűanyag-tartalma. 

Az egybibés galagonya egy lombhullató tövises cserje, amely akár hat méter magasra is nőhet, májustól júniusig virágzik, termése azonban szeptember–októberben érik, borsónagyságú, sötétvörös színű. A leveleket salátákba szintén felhasználhatjuk, termése pedig más gyümölcsökkel keverve új ízélményt ad, ha lekvárt vagy gyümölcspépet készítünk belőle. 

Hamarosan érik a fekete bodza is, ha nem használtuk fel a cserje összes virágát a bodzaszörphöz és egyéb finomságokhoz júniusban. A gömbszerű, fekete terméséből lé, bor, zselé, lekvár készíthető, de gyümölcskészítmények színezéséhez is használják. Azonban érdemes vigyázni, az éretlen, nyers bogyókat nem szabad megenni, ugyanis a levelekhez hasonlóan hidrogén-cianid-vegyületeket tartalmaznak, amelyek csak főzés hatására bomlanak le. 

A fekete üröm szeptemberig virágzik, ez egy fűszeres illatú növény, szára többnyire barnás, a levelek színe sötétzöld, míg a fonákjukat szürkésfehér szőrök borítják. A szárcsúcsokon sok apró virág helyezkedik el. A fekete üröm régi fűszer- és gyógynövény, virágai és levelei felhasználhatók kacsa-, liba- vagy sertéssült fűszerezésére, és azon túl, hogy ízletesebbé, könnyebben emészthetővé is teszi az ételt, azonban érdemes mértékkel fogyasztani, ugyanis egyeseknél erős pollenallergiát válthat ki.

A húsos som gyümölcse nyersen is fogyasztható, és éretten olyan íze van, mint a ribizlinek, míg éretlenül rettenetesen savanyú. Hosszúkás, tojásdad, csonthéjas termése éretten fényes, sötétvörös. Kirándulás közben kellemes csemege lehet, azonban készíthetünk belőle lekvárt, gyümölcslevet vagy éppen likőrt is, de ha megszárítjuk a leveleit, teát is főzhetünk belőle. A népi gyógyászatban régebben bélbetegségekre használták. 
Szeptemberben érik a kökény, amelynek sötétkék bogyói vitaminokat, cukrot és cseranyagot tartalmaznak. Fokozzák a szervezet ellenálló képességét, vértisztító hatásúak, és csillapítják a reumatikus panaszokat is. Nagyon finom, ha azután fogyasztjuk, hogy mélyhűtőbe tettük, mert így veszít a fanyarságából. 

Kapcsolódó írásaink