Montázs
Lázadó divattervezőnek köszönhető, hogy nem ciki barnának lenni
„A különc divatikon ugyanis rendszeresen nyaralt St. Tropez-ban, és egy hajóúton leégett a bőre. Mire visszaért Párizsba, ez a kellemetlen vörösség esztétikus napbarnítottsággá változott, és mivel a párizsiak nagyon tisztelték Chanelt, a nők azon nyomban elkezdték őt követni. Akarva-akaratlanul indította el a mozgalmat, ugyanis a barnaság fogalma ezek után összefonódott a jóléttel. Egyfajta trendet teremtett tulajdonképpen, még ha nem is szándékosan” – fogalmazott a Montázsnak a Semmelweis Egyetem klinikai főorvosa.
Dr. Kuroli Enikő azt is megjegyezte, hogy fontos a szépség, de az egészség is, ezért mielőtt a nyaralás első napján hólyagosra égetnénk a bőrünket, elengedhetetlen, hogy mindenki tisztában legyen a saját bőrének tulajdonságaival.
„Van, aki egyszerűen nem tud barnulni. Ők jobb, ha nem járnak szoláriumba sem, mert olyan dózisú UV-sugárzást kapnak, hogy a bőrük azt nem tudja feldolgozni, így annak káros következményei lehetnek” – hívta fel a figyelmet.
Beszélt arról is, hogy főleg tizenegy és tizenöt óra között célszerű lenne kalapot hordani mindenkinek, aki napon tartózkodik, emellett sokat tehet magáért, aki hajlandó a bőrt jól megvédő, könnyű, nyári ruházatot, például lenvászonból készült holmikat hordani, esetleg könnyebb pamut felsőruházatot. Beszélt a színek jelentőségéről is.
„Komoly tévhit, hogy a fekete ruha viselése nyáron sokkal kellemetlenebb, mint a fehér, mégis a szakemberek inkább a fehér vagy a világos ruhák viselését javasolják, mert azok nem nyelik el a napsugarakat, és nem melegszenek fel annyira, a fekete színű ruhadarabokkal ellentétben. Óva intett azonban a műszálas holmiktól, mert azok odatapadnak a bőrhöz, ugyanez igaz a selyemre is. „Ez igaz a fehérneműre is” – figyelmeztetett Dr. Kuroli Enikő.
Kiemelte, ahol nem fedi ruha a testünket, ott is védeni kell. „Ilyen szempontból egy esernyő is megfelel a célnak, hiszen az is megszűri az UV-sugarakat” – részletezte. Kitért a fényvédők fontosságára is, és hangsúlyozta, hogy a 30-as és az 50 faktoros készítmények erősségében nincs különbség, mindössze annyi, hogy az 50-es hosszabb ideig fejti ki hatását. „Tesztelték is, hogy az I–II-es bőrtípusnak 10–12 perc elég a leégéshez. Ha 30 faktoros fényvédőt használunk, a 10–12 percet meg kell szorozni harminccal, ami azt jelenti, hogy a készítmény körülbelül 300 perc védelmet nyújt. Azonban ha fürdőzünk vagy izzadunk, kétóránként újra kell kenni a fényvédőt” – magyarázta.
A nőknek különösen javasolja, hogy használjanak olyan nappali krémet, amelyben fényvédő is van, ugyanis minél nagyobb UV-dózis éri a bőrt, annál korábban kezdődik meg a bőr öregedése. Az UV–A-sugarakat ugyanis a bőr korai öregedéséért tartják felelősnek, a mélyülő ráncokat és a megereszkedő bőrt pedig mindenki igyekszik a lehető legtovább elkerülni. Az UV–B-sugarak ezzel szemben a leégést és a rosszindulatú daganatok kialakulását segítik elő.
„A gyermekkorban elszenvedett hólyagos leégések száma összefüggést mutat a felnőttkori daganatok kialakulásával. A 20–40 éves nők körében megháromszorozódott a melanóma előfordulása. Ezt pedig nem tudják mással összefüggésbe hozni, mint a szolárium használatával, ugyanis tíz perc alatt annyi UV-dózis éri a bőrt, mint egy egész nyári nap alatt a Balaton partján fényvédelem nélkül – hívta fel a Montázs olvasóinak figyelmét a Semmelweis Egyetem klinikai főorvosa.
