Kultúra

Visszakapja régi fényét a jáki templom is

Viharos századok állnak az egyik legrégebbi, román stílusú műemlék épület mögött

Több mint kétmilliárd forintból újul meg három év alatt a jáki templom. A felújítás előkészítése az idén kezdődik. A nyolcszázéves műemlék épület Magyarország legjelentősebb építészeti emlékeinek egyike.

Jáki_templom
A bencés monostor az egyik legfontosabb építészeti emlékünk (Forrás: Wikipedia)

A bélapátfalvai ciszteri templom restaurálására megítélt kétmilliárd forint után, egy közelmúltbeli bejelentés szerint a jáki templom felújítására is hárommilliárd forintot fordítanak egy kormánydöntés alapján. Mindezt Soltész Miklós, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár jelentette be nemrég.

A jáki templom homlokzatát öt évvel ezelőtt már sikerült megújítani, a távirati iroda tájékoztatása szerint azonban az idén elkészül a komplex felújítási program, és elkezdődik a templombelső régészeti feltárása is. Jövőre befejeződik a belső tér restaurálása, helyreállítják a teljes külső homlokzatot, és mintegy háromszázmillió forint értékben látogatóközpont is épül.

A harmadik évre marad a templom nyugati kapujának teljes felújítása. A bencés mosostor restaurálása azért fontos, mert Magyarország egyik legfontosabb építészeti emléke: Wasserburgi Wecellin bajor lovag leszármazottja, Jáki Nagy Márton alapította a 13. század elején.

A lovag Gizella királynő, Szent István felesége kíséretében érkezett testőrparancsnokként. Egy időre, valószínűleg a tatárjárás miatt, félbeszakadt az építkezés, így csak a század közepére készült el az épület: egy 1256-os győri püspöki oklevél ad róla hírt, hogy abban az évben Szent György napján, április 24-én szentelték fel a templomot.

A jáki templom a megmaradt hazai román emlékek egyik legjelentősebbje: a keresztboltozatos, háromhajós, a pillérek által négyszakaszosra osztott épület főszentélye és a főhajó között szentélynégyszög található, és a mellékhajók apszisait is bővítették előterekkel.

A tetőzetet tartó oszlopok fejezeteit figurális, leveles és bimbós díszekkel látták el – a díszítésekben a francia és normann hatás mellett a bambergi dóm kőfaragóinak tapasztalatai is felfedezhetők.

A templom déli oldalán egykor bencés kolostor állt, ahol az Anjouk korában több mint harminc szerzetes élt, mígnem az 1500-as években a kolostor leégett, és széthordták köveit.

A templom a jáki kegyurasággal együtt Bakócz Tamáshoz, a későbbi esztergomi érsekhez került, a török időkben azonban Kőszeg ostromakor megrongálódott. Csak a 17. században újult meg, több lépcsőben: ekkor épült a Folnay-kapu, és a törökök által elpusztított apostolfejeket is pótolták. A templom honlapján található leírás szerint a 18. században Erdődy Gábor gróf, apát, aki később egri püspök lett, helyreállíttatta a tornyokat, majd a 19. század végén, felismerve a műemlék jelentőségét, a Műemlékek Országos Bizottsága Mőller Istvánt bízta meg a restaurálással: 1896-tól 1904-ig tartott a helyreállítási munka, a munkálatokat Schulek Frigyes és Gyalus László vezette. Lebontották a déli hajó fölé emelt emeletet, felfalazták a barokk korban nyitott ablakokat, a barokk oltárok helyett neoromán oltárokat emeltek, új boltozatot készítettek, és a tornyokat is visszabontották a kórusmagasságig. A 20. század elején Angster József és fia, pécsi orgonaépítők új orgonát készítettek a templomnak, majd a harmincas években olasz művészek restaurálták a főoltár mögötti Szent György-freskót és a déli torony alatt lévő freskókat.

Utoljára a nyolcvanas években kezdtek nagyobb javításokat, s 1990-ben megtalálták a negyedik apszis alapját, míg a Jakab-kápolnát 1992-ben tárták fel, csakúgy, mint a korábbi templom rotunda rajzolatú alapját, valamint a korabeli temetőt. Ekkor, a Mária-oltár restaurálásakor került elő a jáki gótikus szárnyasoltár is az elveszettnek vélt négy táblaképpel, amelyet visszahelyeztek egykori helyére a nagytemplom északi hajójának az oltárához.