Kultúra
Újranyílt Pécs patikamúzeuma
A Szerecsen a 17. században nyílt, a 19. században a Sipőcz családé lett, a Rákosi-korban államosították – A gyógyszerészet-történeti kiállítás ismét látogatható
Az első gyógyszertár volt Pécsen a Sipőcz vagy Szerecsen néven ismert patika, amely nemrég kiállítóhelyként ismét megnyílt. Az apotékát 1697-ben alapította a Zágrábból érkezett Seitz Nepomuk János „ad Aethiopem zum Mohren” néven – írja Romváry Ferenc művészettörténész a tanulmányában. A Janus Pannonius Múzeum tájékoztatása szerint több tulajdonosváltás után a 19. század közepén a Sipőcz család birtokába került. Sipőcz István neve máig olvasható a bejárat feletti díszes homlokzaton, ezért a helyiek azóta is Sipőcz Patikaként emlegetik. A gyógyszertár a másik nevét – „Szerecsen” – a homlokzati falfülkében álló szerecsenszoborról kapta – nem ez az egyetlen ilyen dísz azonban a beltérben: az üzletbelsőben, az egykori tárasztalok mellett is áll egy szerecsen fiú.
A korábbi századokban nemegyszer megjelent a szerecsen (szaracén) a gyógyítással kapcsolatos helyeken: a latin szövegekben ezzel a névvel illették az iszlám híveit. Maga a szó arab eredetű szó, a magyar nyelvbe olasz közvetítéssel került, a „saraceno” átvételével.
A patika neve az arabok gyógyító eljárásaira utal: a világ első gyógyszertára 756-ban Bagdadban nyílt meg, és itt íródott az első, szakmai ismereteket tartalmazó Antidotarium is – írja Mayer Klára szakgyógyszerész a patika történetéről szóló tanulmányában.
Mivel 1950-ben a gyógyszertárakat államosították, a Szerecsen csak 1990-ben nyílhatott újra patikamúzeumként. A huszonhét évvel ezelőtti felújításkor két múzeumhelyiséggel bővült, ahol egy gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállítás kapott helyet. A helyiségben különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és recepteket mutatnak be. Láthatók itt ezen kívül régi mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, és egy kézi tekerésű tablettázógép.
A belső tér neorokokó stílusú, tölgyfa bútorai a pécsi Hoffmann Károly műhelyében, míg a különleges, sokszínű, virágmintás kerámiabetétei a Zsolnay-gyárban készültek a 19. század végén, ezeket 1990-ben Répay Gábor gyógyszerész és bútorrestaurátor újította fel. A betegforgalmi tér leglátványosabb eleme a Zsolnay Gyula szobrászművész által készített, kecses formájú ivókút.
Az immár a Janus Pannonius Múzeum által működtetett Szerecsen Patika Kiállítás keddtől szombatig látogatható.