Százkilenc év után került elő egy korai Berény Róbert-kép

Monacóban készült az a festmény, amelyet Berény Róbert (1887–1953) 1906-ban festett szállodai szobájából, és amely 109 évig lappangott. Közelmúltbeli előkerülése után most a Virág Judit Galéria október 5-i aukcióján szerepel. A mű Berény fauve-korszakának kiemelkedő darabja – az életmű 1905 és 1908 közt keletkezett szakaszát mind ez idáig kevéssé ismertük, ám az utóbbi időben számtalan dokumentum mellett tizennégy festmény is előkerült ebből az időből. Berény kevés városképet festett, ezért is különösen értékes a „Monakói part” (sic!), amelynek létezéséről, ahogy Barki Gergely művészettörténész kísérő tanulmányában írja, csak az utóbbi évtizedekben szerzett tudomást a szakma. A francia címén „Bord de Monaco”-ként szereplő művet a festő 1907-ben mutatta be Párizsban a Salon des Independants-on. Ahogy az aukció tegnapi sajtótájékoztatóján a művészettörténész fogalmazott, e kiállítás kapcsán használta először Louis Vauxcelles újságíró a „Fauves”, azaz a Vadak megjelölést egy művészcsoportra, amelynek tagjai – Matisse, Derain, Friesz, Dufy, Girieud, Delanuay – között két magyar is szerepelt: Czóbel Béla és Berény Róbert. Míg Czóbelt fauve inculte-nek, azaz „faragatlan vadnak” nevezte, a tárlaton hat képpel szereplő Berényt „appreni fauve”-nak, „vad-tanoncnak” címezte a szerző. Utóbbi Berény életkorát illetően meg is áll, hiszen a festő mindössze tizenkilenc éves volt, amikor ezt a munkáját készítette, és húsz, amikor kiállította. Barki Gergelynek régi képeslapok segítségével sikerült azonosítania azt a monacói utcarészletet, amelyet a kép ábrázol. A helyszín azóta megváltozott, ám az az épület, amelyben egykor Berény szállodája működött, a mai napig áll.

Az ünnepi aukción a szenzációs felfedezés mellett a januárban elhunyt Gordon Zsuzsa színésznő hagyatékának darabjai szerepelnek. Ez a kollekciót száz év alatt több generáció hozta létre: a gyűjtést Gordon Zsuzsa nagyszülei kezdték el, majd édesapja, Gartner Pál elmegyógyász orvos, Gulácsy Lajos és József Attila barátja és orvosa építette fel. Gyűjteményében a többi között Ámos Imre, Perlrott-Csaba Vilmos, Egry József, Tihanyi Lajos, Szőnyi István, Gulácsy Lajos, Ziffer Sándor művei szerepeltek. Lánya, Gordon Zsuzsa és férje folytatta a gyűjtést mások mellett Czóbel Béla és Szántó Piroska műveiből.

Az októberi árverésen szerepel mindezek mellett egy monumentális Kádár Béla-festmény is. A mű a késő húszas évek Neue Sachlichkeit, az új tárgyilagosság formavilágának jegyében keletkezett. Nem tudni, hogy hol készült, mint ahogy azt sem, kiket ábrázol. Lehetséges, hogy a művész Amerikában festette, ahol 1928-ban egy évig élt – erre utal, hogy ott festett képeinek tematikája hasonló ehhez a Beszélgetők a szabadban című műhöz. Ahogy Gergely Mariann a kísérő katalógusban írja, Kádárnak – ezen a képen is – sikerült integrálnia a kellemesen követhető képi narratívát és a kortárs képzőművészet újításait. Műveibe beépítette a kubizmus több nézőpontú analitikus szemléletét, a futurista formaalakítás szaggatottságát, az art deco dekorativitását, de képeinek világa rokon Chiricóéval és Schemmlerével is – mutat rá.

Az árverés „sztárjai” mellett az aukción szereplő képek között van Czóbel Béla portréja Gordon Zsuzsáról, több Rippl-Rónai-mű, Aba-Novák egy 1930-as perugiai városképe, Mednyánszky László több műve, Ámos Imre egy 1937-es műve, Scheiber Hugó és Vaszary János művei.

A Virág Judit Galéria jubileumi aukcióját más is különlegessé teszi: az árverés vásárlói közt egy Zsolnay-vázát és egy hat-nyolc millió forintos becsértékű Márffy Ödön-képet sorsolnak ki, míg azok közt, akik az utolsó előtti legmagasabb ajánlatot teszik, egy három-öt millió forintos Czóbel-képet. De esélyesek lehetnek azok is, akik nem vásárolnak, ám a kiállításon leadják sorsjegyüket, ők egy 500-800 ezer forintos Kmetty János-képet nyerhetnek. Az aukciós kiállítás a Falk Miksa utcai galériában október 5-ig tekinthető meg.