Kultúra
Sakknovella Párizsra írva
Luis Oliveros filmjével nyílt meg a Spanyol Filmhét az Urániában
A nyitófilm A sakkozó volt. Luis Oliveros történelmi filmet készített, amely a harmincas évekbeli, polgárháború előtti Madridban és a negyvenes évekbeli, nácik által megszállt Párizsban játszódik. Noha a film egyes jeleneteit Budapesten forgatták – a bemutató előtti sajtóbeszélgetésen a spanyol szakemberek egyként lelkesedtek a magyar főváros kínálta lehetőségekért. Mint elhangzott, számtalan, a korabeli hangulatot átalakítás nélkül is tükröző helyszín áll rendelkezésre –, az operatőrnek, Juan Carlos Gómeznek köszönhetően nem sikerül nézőként leleplezni a trükköt. A film intenzíven hozza a harmincas évek érzetét, a korabeli Madrid és Párizs hangulatát, és nagyon erős enteriőrben, kosztümben és látványban.
Történetéről talán sokaknak beugrik Stefan Zweig talán leghíresebb írása, a Sakknovella, amelynek főhőse úgy éli túl a nácik általi letartóztatást, hogy az egyik kihallgatáson elemel egy sakk-könyvet. Hónapokig tartják fogva egy üres szobában, hogy megtörjék, ő azonban ehelyett megtanul sakkozni, és mindennap egyre bonyolultabb partikat játszik végig fejben, hogy mire kiszabadul, sakknagymester legyen, aki ráadásul játékfüggő. A novella remek példa arra, hogy a legiszonyatosabb körülmények között is át lehet helyezni a figyelem fókuszát a szenvedésről másvalamire. A filmbeli Diegót (Marc Clotet), aki feleségével (Melina Matthews) a fasizálódó Spanyolországból menekül Párizsba, a várost megszálló nácik letartóztatják. A politikához semmi köze, sem ő, sem családja nem érti, miért, mielőtt azonban kivégeznék, kiderül, hogy sakknagymester.
A párizsi SS-központot vezető tiszt – Stefan Weinert briliánsan alakítja a pszichopata nácit – pedig szintén szenvedélyes sakkjátékos. A következő éveket a fogoly és a rabtartó együtt tölti: a rab, a mester tanítja játszani a rabtartót, akinek egész ellentmondásos személyisége kibontakozik a filmidő alatt, hogy a végén, a szövetségesek partraszállásakor a Führer parancsa ellenére – aki a foglyok kivégzését rendelte el a város feladása előtt – szabadon engedje Diegót. A film legerősebb szála ez – a háttérbe körített szerelmi sztori nem ront, nem javít rajta.
A budapesti Cervantes Intézet és Spanyol Nagykövetség közös szervezésében megvalósuló Spanyol Filmhét minden filmjét egyetlen alkalommal vetítik. A program az urania-nf.hu/esemenyek/1002 honlapon érhető el.
