Kultúra

Nyolcvanéves Csukás István költő, meseíró

Az 1936. április 2-án Kisújszálláson született szerző számára a gyermekkor máig fontos inspirációs forrás, ahogy a lapunknak adott interjúban korábban fogalmazott: „a gyerekkor mindenkinek kincsesbánya, és én nem felejtettem el a visszavezető utat. Ami engem illet, sok mindent hoztam a gyerekkoromból, egész konkrét dolgokat, személyeket is, például a Keménykalap és krumpliorr elátkozott fagylaltosának figuráját.”

Csukás István 20160402
Nyolcvanéves Csukás István Kossuth-díjas költő, író. (Fotó: Csudai Sándor)

A második világháború után hegedűművésznek készült, de végül a bölcsészkarra iratkozott be. Első versei ekkor jelentek meg. Később a Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett. Első verseskötete 1962-ben látott napvilágot, Elmondani adj erőt! címmel. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. Ebben az időben a kiváló költő, Kormos István biztatására a gyermekirodalom felé fordult, verseskötetei mellett sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei. Első meseregénye az Egy szürke kiscsacsi volt, amelyet hamarosan követett a Mirr-Murr, a kandúr kalandjairól szóló kötet. A hetvenes évek közepén jelentek meg azok a könyvei, amelyeken immár a második generáció nő fel: a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és a Vakáció a halott utcában. Kivételesen jól sikerültek a művek tévéfilmes adaptációi is, 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr elnyerte a fesztivál nagydíját és Az év legjobb gyermekfilmje címet is. A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom meséinek egyes darabjai, A nagy ho-ho-ho-horgászról szóló történetek, valamint a Süsü, a sárkány, amelyeket azóta sokadszor adnak ki, és amelyek immár a magyar kultúra generációkat összekötő, ikonikus alkotásai.

1978-ban a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóhoz került, ahol 1985-ig főszerkesztőként dolgozott, majd 1989-től 1991-ig az Új Idő című lapnál volt szerkesztőbizottsági tag.

Mesedarabjait (Ágacska, Utazás a szempillám mögött, Csodakaloda, Tükörbohócok) sorra mutatták be a budapesti színházak is.

Emellett folyamatosan publikál költőként, és 2013-ban ismét ifjúsági regénnyel jelentkezett, a Berosált a rezesbanda című művéből Mátyássy Áron készített filmet. 2014-ben a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új, Az Óriás nyomában című mesedarabját, a Szegedi Nemzeti Színházban pedig Szökevény csillagok címmel állították színpadra gyerekoperáját.

2014-ben Csukás István nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója, az idei díjazottak nevét április 7-én, a Mesemúzeumban hozzák nyilvánosságra. A Zala megyei Teskánd általános iskolája 2008-tól az író nevét viseli, 2011-től Balatonszárszón Csukás Színház működik.