Kultúra

Modigliani után Ország Lili érkezik

Baán László: Maradhatnának kiállítóterek a budai királyi palotában annak rekonstrukciója idején is, hiszen az többéves folyamat

Tartható a Szépművészeti Múzeum 2018-as tervezett újranyitásának időpontja, addig is új kiállításokat, a többi között Ország Lili-tárlatot terveznek a Magyar Nemzeti Galéria épületében – mondta el Baán László, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, a Liget Budapest Projekt kormányzati biztosa egy tegnapi háttérbeszélgetésen. A Városligetbe tervezett múzeumépületekről szólva úgy fogalmazott, a terek kialakításánál az elsődleges szempont a múzeumként való használhatóság.

Román csarnok 20160618
Zajlik a Szépművészetiben a Román csarnok helyreállítása, tartható a megnyitás 2018-as határideje (Fotó: Hegedüs Róbert)

A jövő év végére a Szépművészeti Múzeum visszakapja az évtizedekig bezárt Román csarnokot, a tervezett időben, 2018-ban pedig újranyílhat az intézmény – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, a Liget Budapest Projekt kormányzati biztosa egy tegnapi háttérbeszélgetésen a Magyar Nemzeti Galériában. A főigazgató a Szépművészeti újranyitása és a városligeti Új Nemzeti Galéria megnyitásáig hátralévő átmeneti időszak fontosabb kiállításai között említette a jelenleg is látható orosz avantgarde és Picasso-tárlatot a budai Várban, a közeljövőben nyíló Modigliani-kiállítást, illetve egy Ország Lili-tárlatot, amelyet az év végére terveznek. Lapunk kérdésére megerősítette, hogy a kiállításon láthatók lesznek Ország Lilit inspiráló külföldi művészek, így Paul Delvaux és Giorgio de Chirico alkotásai is.

A távolabbi tervek között Georg Baselitz német művész kiállítása és a Bortnyik Sándor tervezőgrafikai munkásságát, valamint a „magyar Bauhaust” bemutató tárlat szerepel.

Baán szólt arról is, hogy nemrég zárt be a Szépművészeti Múzeum Toulouse-Lautrec–kollekciójából rendezett római kiállítás az Ara Pacis kiállítóhelyen, Párizsban pedig még nyitva tart a Musée du Luxembourgban a Remekművek Budapestről című tárlat: mindkét kiállítás százezer látogatót vonzott eddig. A következő nagyszabású külföldi bemutatkozás Madridban lesz 2017 februárjában, ahol a jelenleg Párizsban látható tárlat spanyolországi változatát az El Museo de Arte Thyssen-Bornemissza látja vendégül.

A főigazgató tájékoztatása szerint folytatódik a Nemzeti Galériában az állandó gyűjtemények felújítása. Az utóbbi évek során már újrarendezték a legújabb kori magyar gyűjteményt és a kisgótika kiállítást – utóbbi tárlatban modernizálták a tárgyfeliratokat és térképeket helyeztek el, míg a 19-20. századi magyar festészetet bemutató teremben korabeli bútorokat és iparművészeti tárgyakat, hogy a kort is közel hozzák a látogatóhoz. Ugyanezt az elvet alkalmazzák majd a 19. századi kiállításban.

Az újranyíló Szépművészeti és a hamarosan felépülő Új Nemzeti Galéria gyűjteményeloszlásáról szólva a főigazgató azt mondta: mindkét intézményt újrarendezik, vagyis nem arról van szó, hogy a Szépművészeti és az eddig zárt terek – például a Román csarnok vagy a Michelangelo Terem – felújítása után „visszaakasztják a képeket a falra”. Ehelyett a két intézmény anyaga teljesen új struktúrában fog megjelenni, hasonlóan az osztrák fővárosban alkalmazott rendszerhez, ahol a Kunsthistorisches Museum mint a régi mesterek bemutatótere mellett ott a Belvedere. Mint arra Baán László felhívta a figyelmet, a nemzetközi és a magyar anyag 1957-ig hazánkban sem volt külön, sőt, annak egy része, a régi magyar mesterek csak 1975-ben kerültek fel a budai Várba, így nem jelent teljesen újat a gyűjteményegyesítés. Annyi bizonyos, hogy az 1700-as évekig keletkezett magyar festészeti anyag visszakerül a Szépművészeti Múzeum épületébe, a tervek szerint közép-európai kontextusban.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mi marad a galéria jelenlegi épületében, a volt királyi palotában a kiköltözés után, Baán úgy fogalmazott, hogy az új épületbe várhatóan 2019–2020-ban költöznek be. A Várban a mindössze hetven négyzetméteres Szent István Terem rekonstruálása mellett a további területek helyreállításához több cikluson átnyúló kormányzati és költségvetési elkötelezettség szükséges. A főigazgató szerint így amíg az épület véglegesen el nem készül, ésszerű lenne a kiállítóhely funkciót is fenntartani, annál is inkább, mert a galéria tizenháromezer darabos 1945 utáni magyar anyagának csak a töredéke szerepel jelenleg kiállításon – ezt például be lehetne mutatni az építkezés által nem érintett területeken. Baán hangsúlyozta, hogy a várpalotában nem lesz kormányzati funkció: a cél az, hogy az államfői hivatal ideköltözzön, míg a miniszterelnökséget a Sándor-palotába költöztetnék.

A Liget Budapest Projektről azt mondta, hogy a Szabolcs utcai raktározási és restaurálási, valamint kutatási központ építése jól halad, mindezen funkciókat itt egy tető alá hozhatják egy megújuló energiával működő épületben. A kutatóközpontról szólva megemlítette, hogy fontos cél lenne a húszas évek magyar avantgarde művészetének vizsgálata, illetve a magyar jelenlét kutatása a berlini Bauhaus-mozgalomban.

A városligeti bontásokról elmondta: a Magyar Zene Háza helyén álló épületek és a Közlekedési Múzeum után a Petőfi Csarnok kerül sorra – ahol az Új Nemzeti Galéria épül majd –, az eszkalálódott konfliktus kezelésében pedig igyekeznek „türelmesek” lenni. Ugyanis mint ismert, civilek a fakivágások ellen tiltakoznak hónapok óta. Baán megjegyezte ugyanakkor, hogy a ligetvédők és a múzeumi negyed legádázabb ellenségei is elismerően szóltak a nyertes tájépítészeti projektről. A zöldfelületek kapcsán kialakult vitáról megjegyezte, hogy az újonnan épülő intézmények tetőteraszainak bezöldítését a korábbiakkal ellentétben lehetségessé, de nem kötelezővé tették – így akarják elkerülni azokat a vádakat, amelyek szerint a hatvanöt százalékos zöldfelületi arányt az új múzeumok tetejének befüvesítésével kívánnák elérni. Baán megjegyezte azt is, hogy nem állnak meg azok a vádak, amelyek szerint a Városliget volna Pest „tüdeje”, hiszen mindössze az egy százalékát adja a budapesti zöldnek, a negyven kivágott fa helyett pedig nyolcszáz ültetésére kötelezték őket. Az Új Nemzeti Galéria belső tereinek elrendezéséről a főigazgató azt mondta, bonyolult épületről van szó, a tényleges építkezés jövő tavasszal kezdődhet el, a legfontosabb szempont a megfelelő múzeumi funkció kialakítása lesz a huszonegyedik századi közösségi térként is működő épületben.