Kultúra
Magyar irodalom olaszul
Dacia Maraini lelkesedik Szabó Magdáért – Kosztolányi Édes Annája újra megjelenik
– A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Dacia Maraini olasz írónő is, aki lelkesedéssel beszélt Szabó Magdáról, különösen a Für Elise-ről. A magyar olvasók talán kevéssé ismerik Marainit. Segíthet Szabó Magda befuttatásában?
– Dacia Maraini az olasz irodalom nagyasszonya, Moravia élettársa volt, Pasolini barátja. Felsorolta Szabó Magda összes könyvét, ami olvasható olaszul, mind közül pedig a Für Elise-t emelte ki, mint ami a legtöbbet adott neki. Írói alakja, szellemisége sok pontban összecseng Szabó Magdáéval, nem csoda hát, hogy ez tetszett neki a legjobban, ráadásul apai nagyanyja, a gazdálkodóként Angliából ide költöző Yoï Crosse Magyarországon, Tállyán született, ahol Károli Gáspár papként szolgált és a Bibliát fordította, onnan került Olaszországba.
– A magyar írók közül ma talán Márai a legismertebb Olaszországban, de lefordították Krasznahorkai Sátántangóját is. Elmondható, hogy az olasz olvasók kezdenek odafigyelni a magyar irodalomra?
– Márai és Szabó Magda a két legnépszerűbb magyar író Olaszországban, de Krasznahorkai Sátántangója és Borbély Szilárdtól a Nincstelenek is nemrég jelent meg. Általában elmondható, hogy bár több kiadó ad ki magyar szerzőket, nincs egységes stratégia a magyar irodalom népszerűsítésére. Jó volna összehangolni a kiadásokat, és összefogni, mert messze még az ideális helyzet.
– Ugyanakkor az Unità című napilap 2010-ben a legjobb külföldi regénynek választotta az Anfora által kiadott Für Elise-t.
– Az Unità fontos napilap, de annyira nem, mint a két legnagyobb, a Corriere della Sera és a Repubblica, bár 2010-ben jobb pozícióban volt, mint ma. Akkor még nem volt elegendő tapasztalatom, így nem jutott eszembe, hogy a rangsorral körbejárjam a könyvesboltokat. Mára már tanultam a hibákból, és a következő kötetek marketingjéhez máshogy látok hozzá.
– A közeljövőben Szabó Magda Freskója és Kosztolányi Édes Annájának megjelentetését tervezik. Miért e két mű mellett döntöttek?
– A Freskó olaszul első kiadás lesz, noha az az első könyve Szabó Magdának, amely egykor idegen nyelven megjelent, és amely kapcsán Hermann Hesse azt mondta, hogy Szabó Magdával „aranyhalat” fog az olvasó, amit nem szabad elengedni. Sejthető, hogy a korábbi kötetek sikere miatt ennek is jó lesz a fogadtatása. Kosztolányi Édes Annája pedig második kiadás lesz. Az első nagyon jól teljesített, úgy gondoltam, megérdemel egy szebb kiadást. Anno Giorgio Pressburger írt az első megjelenésről a Corriere-ben, de az Il Giornale is két cikket közölt róla, az Avvenirében Alessandro Zaccuri Mondello-díjas író recenzálta. Azt hiszem, most, a második kiadással futhat be igazán a könyv.
– Nagyon más az olasz irodalmi közízlés, mint a magyar?
– Igen. Márainál maradva például: itt nem az Egy polgár vallomásai, hanem A gyertyák csonkig égnek a népszerű mű. Az olaszok nem annyira kedvelik a leterhelő, bonyolult szövegeket. Szabó Magda, amikor a Für Elise népszerű lett Magyarországon, érdeklődött, miért ezt kedvelik az olvasók a leginkább, és azt a választ kapta, hogy azért, mert ennek viszonylag egyszerű a beszédmódja. Most az olasz recepció, például Dacia Maraini is kiemelte, hogy bár a könyv nagyon szép, stílusa „barokkos”, „merész” és tele van metaforákkal.
– Szabó Magda Franciaországban már befutott, megkapta a Femina-díjat, most Olaszországban is a hírnév kapujában áll. Itthon mégis mintha kevésbé ismernék el, a mai napig ifjúsági írónak, női írónak tartják sokan. Miért lehet ez így?
– A tévé miatt. Ha nem készült volna tévéfeldolgozás az Abigélből és a Tündér Lalából, aligha ismernék tömegek, és lehetséges, hogy úgy jönne „vissza” a magyar irodalomba Az ajtón keresztül külföldről, mint Márai. Magyarországon, bár az utóbbi években mintha javult volna a helyzet, sokáig mintha másodvonalnak tekintették volna a gyermek- és ifjúsági irodalmat, annak ellenére, hogy egykor elhallgattatott nagy szerzők menekültek ebbe a műfajba. A mostani konferencián egyébként ott volt Nadia Terranova írónő, aki komolyan foglalkozik gyermekirodalommal. Az Abigél olasz kiadása is jó eséllyel indul, egy irodalmi lap már elkérte az első fejezetet, és az Il Giornale május elején egy oldalt szentelt arra, hogy beharangozóként közöljön egy részletet abból a Szabó Magda-esszéből, ami az olasz kiadás utószavában jelenik meg.
Évforduló Debrecenben is
Szabó Magda életművét állítják a középpontba a 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok debreceni rendezvényein – jelentette be a város alpolgármestere az MTI tudósítása szerint. Komolay Szabolcs elmondta: a rendezvénnyel méltó módon szeretnének emlékezni a száz éve Debrecenben született, onnan elszármazott, de a városhoz mindig is kötődő íróra. A könyvhét idei szlogenje is egy Szabó Magda-idézet, „A holtig haza: Debrecen”. Az idén a vidéki országos megnyitó helyszíne Debrecen lesz, s csütörtökön Papp András hajdúszoboszlói író nyitja meg a könyvhetet.