Kultúra
Madridba megy a magyar anyag
Félmillióan jártak tavaly a Nemzeti Galériában – Hamarosan kész a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka – Sanghaj világa Pesten
Főleg a Picasso- és a Matisse-kiállításnak volt köszönhető, hogy összesen 550 ezren látogattak el tavaly a Magyar Nemzeti Galériába – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, a Liget projekt múzeumfejlesztésekért felelős miniszteri biztosa tegnap Budapesten. Hozzátette: a felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeum anyaga eközben külföldön, több helyen mutatkozott be, például Párizsban, valamint Hollandiában, ahol a holland anyag volt látható. A közeljövőben Madridban, a Thyssen–Bornemissza Múzeumban állítják ki a műveket, a május végéig nyitva tartó kiállítást a tervek szerint a spanyol király, VI. Fülöp nyitja meg.
Budapesten először az egyik legismertebb kortárs német képzőművész, Georg Baselitz állít ki márciusban: a Nemzeti Galéria nyolcvan művét mutatja be, majd Meller Péter grafikáiból nyílik tárlat. Ő a Santa Barbara-i University of California itáliai reneszánsz művészetet oktató professzora volt, és egyebek közt ő jegyzi a János Vitéz angol kiadásának illusztrációit. Szeptemberben nyílik az idén nyolcvanéves Korniss Péter fotóművész kiállítása, aki új sorozatot is készít erre az alkalomra. Októberben Madarász Viktor halálának centenáriumára nyílik emlékkiállítás, novemberben pedig a hatvanas évek művészetét mutatják be, a fókuszban a modern életforma művészi kifejezésmódjai állnak. Ennek kurátora Petrányi Zsolt lesz.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban a Sanghay-Shanghai című tárlaton a kínai nagyvárosban élő magyarok múzeumba került hagyatéka által lehet majd bepillantani a város két világháború közti életébe, de kiállítják a korabeli magyar művészeknek a kelethez kapcsolódó anyagát is, mások mellett Csók István, Vaszary János és Kövesházi Kalmár Elza munkáit.
A Látogatás az Oszmán Birodalomban című tárlat vándorkiállítás lesz Törökország több városában Bozóky Dezső fényképeiből, aki a Monarchia sorhajóorvosaként járta be Kis-Ázsiát a huszadik század elején, számtalan török várost lefotózva.
A Szépművészeti Múzeum folyamatban lévő rekonstrukciójáról Baán László elmondta: a tervek szerint 2018-ban nyílik meg a látogatók előtt. A Román Csarnokban egyébként már zajlik a freskók helyrehozatala, a termet az újranyitás előtt bemutatják a nagyközönségnek. A múzeumba a jövő évben költöztetik vissza a régi gyűjteményeket, a modern, 19-20. századi anyag felkerül a Magyar Nemzeti Galériába. A régi mesterek közül a barokk anyag a második emeleti kiállítótérbe kerül, ahol megnyílik az eddig lezárt teremsor, és megnyitják a Michelangelo Termet is, míg az egyiptomi és az antik gyűjtemény a mélyföldszinten kap helyet.
Az intézményhez tartozó óbudai Vasarely Múzeum pedig az idén tavasszal egy nagyobb felújítás után újranyílik.
A Liget projektről és a területen jelen pillanatban is táborozó ligetvédőkről Baán László azt mondta, nem kételkedik a jóhiszeműségükben, de a realitásérzékükben igen.
A gyülekezési jog és a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása pedig szerinte nem jelentheti azt, hogy egy szűk csoport kikényszerítheti a projekt állapotának megváltoztatását, hiszen nincs tömegdemonstráció a budapesti lakosok részéről a beruházás ellen.
Mint az elhangzott, a területen a Magyar Zene Háza a tervek szerint 2018-ra állni fog, az idei év második felében megkezdődik a Közlekedési Múzeum újjáépítése, és hamarosan készen lesznek a Petőfi Csarnok helyére építendő Új Nemzeti Galéria kiviteli tervei is.
Baán László hozzátette, az épületek a terveknek megfelelően épülnek meg, kisebb módosítások legfeljebb ott lesznek, ahol a jobb használhatóság miatt erre szükség van.
Lapunk azon kérdésére, hogy a fotográfiai múzeum létrehozása visszavonhatatlanul kikerült-e a tervekből, Baán azt mondta: az egyik nagybank továbbra is elkötelezett az ügy mellett. Ha egyéb beruházásban megépül, jó lenne, ha a Liget közelében kaphatna helyet – tette hozzá.