Kultúra
Ma hetvenéves Bereményi Géza
„Egész életemben az önéletrajzommal, az általam átélt dolgokkal foglalkoztam” – Versek címmel jelenik meg az új kötet
„Nagyon sok született költőről tudok, akik zenére szereztek. Ilyen volt Arany János is, aki A walesi bárdokat egy ismert angolszász dallamra írta” – fogalmazott a Magyar Távirati Irodának Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező, aki ma ünnepli hetvenedik születésnapját. Hozzáfűzte: tudomása szerint minden költőben először egy ritmus éled fel, erre születnek meg a szavak, majd a vers. Így írt Weöres Sándor is, aki A vers születése című doktori disszertációjában vallott minderről. Bereményi Géza Budapesten született 1946. január 25-én, az ELTE magyar–olasz szakán 1970-ben szerzett diplomát. Az egyetem utolsó évében jelent meg első kötete A svéd király címmel.
Ezekben az években albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb, rajztanárként dolgozó Cseh Tamás volt, aki gitározott, az ő zenéjére kezdett dalszövegeket írni, így születtek meg a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tucatnyi nagylemez, többek között a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Fehér babák takarodója, a Műcsarnok, a Frontátvonulás, a Jóslat, az Utóirat, A telihold dalai, a Nyugati pályaudvar anyaga állt össze.
Bereményi Géza több magyar film forgatókönyvét jegyezi, a többi között olyan kultuszfilmekét, mint a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő, A nagy generáció, a Meteo és a Potyautasok. Drámaíróként 1975-ben mutatkozott be Kutyák című művével. 1978-ban jelent meg Legendárium című családregénye.
1985-ben megrendezte A tanítványok című filmjét. Négy évvel később készült a Teleki téren piacozó Bereményi nagyapa emlékét feldolgozó alkotása, az Eldorádó, amellyel elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját és a legjobb európai filmnek járó díjat is.
2012 januárjában a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két színház egyesülése után a Thália Színház igazgatója lett.
Három éve adta ki a Magvető kiadónál Vadnai Bébi című regényét, ezzel párhuzamosan írt egy színdarabot Kincsemről, a csodakancáról. A Kossuth-díjat 2001-ben kapta meg. A hetvenéves költőnek a Magvetőnél jelenik meg a Versek című kötete.
Az MTI azon kérdésére, hogy a kötetben szereplő versek közül lenne-e olyan, amelyet szívesen elénekeltetne Cseh Tamással, ha még élne, Bereményi Géza úgy válaszolt: „Nem. Tamás halála lezárt egy egész korszakot, vele együtt elsüllyedt valami. De most is szívesen írok dalszöveget, mert hiányzik nekem a műfaj. Színészelőadóknak szoktam írni, tulajdonképpen Tamás is színész volt.” Kitért arra is, hogy élete során kedve szerint váltogatta a műfajokat, mindig abban alkotva, amely a legtöbb örömöt okozta számára. „Tulajdonképpen ez az én szabadságom” – hangsúlyozta.
„Egész életemben az önéletrajzommal, az általam átélt dolgokkal foglalkoztam. Most tudatosan írom az önéletírásomat” – árulta el Bereményi Géza.
Hozzátette: a saját élményeiről és a rá nagy hatással bíró személyekről szóló kötetnek van ugyan kitűzött megjelenési dátuma, de ezt nem szeretné elárulni.