Kultúra

Goldberger Leó élete és halála

Könyv. Guba Ildikó dolgozta fel a gyárbirodalmat kiépítő mágnás sorsát

„A halál nem program” – Buday-Goldberger Leó élete címmel írt könyvet Guba Ildikó. A kötet, amely az Óbudai Múzeum kiadásában jelent meg, a Goldberger-textilbirodalom igazgatójának sorsát dolgozza fel.

Az Olaszországból bevándorló zsidó családból származó Goldberger Leó 1878-ban született Budapesten, 1908-tól állt az óbudai gyár élén, amely kezdetben kékfestőüzemként működött, s 1920 után kezdett fejlesztésbe, amelynek eredményeképp a „Goli” Óbuda legjelentősebb gyára lett, tulajdonosa pedig a korszak egyik legnagyobb mágnásává, Horthy köreibe bejáratos felsőházi képviselővé vált.

A Goldberger-gyár sok mindenben eltért a korszak egyéb üzemeitől. Nemcsak az innovatív megoldások miatt – amelyeknek köszönhetően textiljei a legkeresettebbeknek számítottak a korban –, hanem a szociális program miatt is, a tulajdonos a munkásainak lakásokat építtetett, csecsemőotthont, sportegyesületet, tüdőgondozót és könyvtárat is létrehozott.

Egyéni ambícióiról, érdeklődéséről, műveltségéről sokat elárul, hogy kezdettől előfizetője volt a Nyugatnak, Karinthy és Fenyő Miksa is jó barátja volt.

Guba Ildikó azonban nemcsak a gyártörténetet és a személyes történetet, de Goldberger és a hatalom viszonyát is körbejárja, és több dokumentumot bemutatva körvonalazza a zsidósága miatt egyre jogfosztottabbá váló nagytőkés gondolkodásmódját is a Horthy-korban.

Miközben Goldberger felsőházi képviselő és messzemenőkig lojális a magyar államhoz, nemzethez – egy beszédéből még diplomáciai bonyodalom is támadt Csehszlovákiával, mivel kifejezte azon meggyőződését, hogy a trianoni bűn jóvá lesz téve –, Horthyt biztosítja arról is, hogy a bolsevista-cionista, az „országot megkárosító” zsidósággal nem vállal közösséget, hisz abban, hogy az 1867-es emancipációs törvény, valamint az 1895-ös, vallást egyenjogúsító törvény visszavonhatatlan, épp az ezek adta hamis biztonságtudattal próbál fellépni Horthynál. Többször is tolmácsolja a közösség nyugtalanságát, de hamar szembesülnie kell az épp a jogbiztonságot hatályon kívül helyező zsidótörvényekkel. Goldberger – másokhoz hasonlóan – megpróbál a szabályok betartásával együttműködni, ám helyzete egyre nehezebbé válik. A gyárban sztrájk tört ki, amit a szélsőjobboldali propaganda felhasznál, őt magát megfosztják képviselői címétől, majd vagyonától, és 1944 márciusában, a német megszállás napjaiban az elsők között hurcolják el.

Annak ellenére, hogy a megszállás előtt a titkára, Vágó István György közölte vele, hogy ő maga a brit titkosszolgálat tagja, és tud a németek terveiről és a listáról, amelyen Goldberger neve szerepel, a gyáros továbbra sem hitte el, hogy veszélyben lehet, és hogy Horthy vagy Horthy felesége – akinek jótékonysági akcióit jelentős összegekkel támogatta – cserbenhagyja.

Még Mauthausenben is várta, hogy kimentik. A láger felszabadításának napján, 1945. május 5-én halt meg. Halálhírét az egykor általa támogatott Magyar Nemzet május 23-i száma közölte.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom