Kultúra

Feltárul Van Gogh titka

Az Urániában látható ismeretterjesztő film különleges nézőpontból mutatja be a festőzsenit

Nem véletlenül sikeres a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban futó A művészet templomai című sorozat: a filmek készítői nagyon ügyesen egyensúlyoznak az ismeretterjesztés, az érdekességek, a szakértők megszólaltatása és a részleteikben is megmutatott képek között.

Az eddig látott epizódok alapján úgy tűnik, a szépen fényképezett filmek rendezői érzékenyek a bemutatott alkotó sajátos művészi univerzumára is, és a puszta tényeken kívül képesek átadni saját víziójukat egy-egy életműről.

Nincs ez másként Giovanni Piscaglia filmjében sem. A Van Gogh – Búzamezők és borús égbolt című film nemcsak Van Goghot mutatja be, de legfontosabb gyűjtőjét, Helene Kröller-Müllert (1869–1939) is: részben utóbbinak köszönhető, hogy a szegényen, megbomlott elmével öngyilkosságot elkövető festő életműve egyáltalán fennmaradt.

A művész és a gyűjtő leveleit is bemutatják, ennek köszönhetően az egyik szálon Van Gogh szomorú életének utolsó tíz éve bontakozik ki, a másikon pedig egy különös nő belső világa, aki újra és újra felfedezte a belső hasonlóságukat.

Ahogy Van Gogh levelei magyarázzák és árnyalják egy-egy képét – külön erénye a filmnek, hogy a korai szakaszból számtalan olyan rajzot mutat be, amelyek alig láthatók kiállításon, mivel érzékenyek a fényre –, úgy bontakozik ki a gyűjtő élete is, aki folyamatosan írja leveleit olaszországi utazásáról, ahol Firenzébe érve elhatározza, hogy a Palazzo Vecchióhoz hasonló múzeumot építtet a Van Gogh-képeknek. A mú­zeum végül nem abban a formában készült el, ahogy a gyűjtő elképzelte, modern épület született, állami segítséggel. A De Huge Veluwe Nemzeti Park területén található Kröller-Müller Múzeum azonban ma is működik.

Nemcsak az igazgatója szólal meg a filmben, de más Van Gogh-szakértők is, Helene Kröller-Müller életéről pedig az a holland művészettörténész, Eva Rovers mesél érdekességeket, aki négy év munkájával feldolgozta az összes levelét. Kröller-Müller elhivatottságát, azonosulását Van Goghhal az is jelzi, hogy még koporsóját is kedvenc festményei előtt állíttatta fel.

A film készítője, noha nemcsak a festő életének színtereit kereste fel és leveleit dolgozta fel, hanem még a képek festéstechnikáját és a festék felviteli módjának változá­sait is közelről megmutatja a kamerán át, ugyanakkor nem tudja megfejteni a Van Gogh-titkot – bár talán közel jár hozzá, amikor azt vizsgálja, milyen hatással volt a végtelenül érzékeny művészre az a társadalmi szegmens, amelyben élnie kellett, és milyen hatással volt rá a közöny és az elutasítás.

Piscaglia végül nem mondja ki, amit a kritikus talán kimondhat: legalábbis hamvasi értelemben nem Van Gogh volt őrült. Hanem akik nem értették.

Van Gogh – Búzamezők és borús égbolt
olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2018
R.: Giovanni Piscaglia
10/8

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom