Kultúra

Erdély fővárosa, egy emlékművel

Kiadvány a felállításához vezető útról

„Jórészt közadakozásból elkészíttettük, kiöntettük, fölállítottuk és fölavattuk Erdély első egész alakos Bethlen Gábor szobrát. Mindezt fél év alatt, úgy, hogy fejedelemmé választása 400. évfordulóján Kolozsvárott igazi nemzeti ünnepet tarthattunk.”

Bakos Istvánnak, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátorának ezen sorai egy reprezentatív, nemrégiben a Hitel Könyvműhely kiadásában megjelent kötetben olvashatók. Amely koncentráltan tárja elénk, amit tudni kell egy 1980-ban (!), a szovjet hódoltság kellős közepén, állandó megfigyelés és retorzióözön ellenszelében létrejött, a népi-nemzeti szellemű értelmiség által létrehozott alapítvány működéséről – és a kötelező tisztelet különböző megnyilvánulási formáiról, amivel a névadó nagy fejedelemnek adózunk.

A kolozsvári Bethlen Gábor-szoborállítás emlékezete című kötetben olvashatunk az alapítvány 2006 és 2012 közötti tevékenységéről, a 2013-as Bethlen Gábor-emlékévhez kapcsolódó „aranykönyvben” a szoborbizottság, a felhívások, az adakozások és a szobor elkészülésének és felavatásának történetéről és magáról az avatóünnepségről. És nem utolsósorban egy, a fejedelmet bemutató, igen igényes, színvonalas irodalmi szemelvénygyűjtemény is található a könyvben, továbbá – az összeállítást készítő Magyary Rozália tollából – egy értékes és roppant érdekfeszítő tanulmány a szobornak helyet adó, egykor híres kolozsvári Hóstát területről. A (szégyenszemre) nem túlságosan erőteljes magyarországi sajtóvisszhangból kiemelendő a Magyar Hírlap egykori nagyszerű publicistájának, a Sarkosan fogalmazva rovat Szentmihályi Szabó Péterének néhány mondata: „Kolozsvárott felavatják a nagy fejedelem első egész alakos szobrát, Péterffy László alkotását. (…) A kortársak és a történészek véleménye kezdettől fogva megoszlott a fejedelem személyéről, a protestánsok kedvezőbben, a Habsburg-hű katolikusok elítélő módon tekintettek Bethlenre, aki a török szultán kegyéből lehetett fejedelem, és igyekezett egymás ellen kijátszani az Erdélyt és annak részleges függetlenségét fenyegető két nagyhatalmat, sőt többször is fegyvert fogott, hogy egy-egy kedvező pillanatban helyreállítsa Magyarország egységét. (…) Négy évszázad múltán elfogultság nélkül tekinthetünk e korra, akár reformátusok, akár katolikusok vagyunk, ahogyan Bethlen és Pázmány is tisztelte egymásban nemcsak az ellenfelet, hanem az egységes és független magyar nemzet érdekeinek képviselőjét. Mindkét államférfi realista volt, kiváló diplomata és nagy hazafi. (…) Mindig lesz »két pogány«, és bízzunk benne, egy haza is lesz.”

Ebben az örök-egy magyar hazában van rendkívüli jelentősége a szobornak és a szoborállításnak halhatatlan emléket állító kötetnek. A ténynek, hogy kincses Kolozsvárott, Erdélyország első városában 2013 októbere óta áll Erdély legnagyobb első emberének szobra. A városban, amely még mindig Erdély fővárosa, és ahol még mindig állítódnak magyar szobrok.