Egy megkerülhetetlen életmű

Krúdyt, Mészölyt és Hrabalt vallotta mesterének, talán az utóbbi iskolájának eredménye, hogy az 1981-es Éleslövészet című regé­nyében, amellyel híres lett, másoktól egészen eltérő nyelven tudott szólni a kisebbségi létről. Lehet, hogy az irónia a kulcs, lehet, hogy a rádöbbenés: ebben a térségben mindenki egymásnak kisebbsége. Ő maga nem akart kettős állampolgár lenni. Úgy vélte, kisebbségi léte más látószöget biztosít a magyar kultúrára, amihez ragaszkodott. Ugyanakkor a nem sokkal a halála előtt a Litera.hu-nak adott interjúban nem véletlenül mondta: „A történelem egységesít, de el is választ. A helyzet jelen pillanatban reménytelen.”

Mondják, nagyon nagy műveltségű író volt, ő maga arról beszélt, az amerikai prózán túl Borges és Cortazár volt rá nagy hatással, a magyar irodalmat pedig nemcsak mélyen és jól ismerte, de magyar irodalomtörténete hosszú évek óta az első író által írt irodalomtörténet. A fent idézett interjúban azt is mondta: „ma, 2018-ban elmondhatom, hogy a ’45 utáni irodalom legnagyobb írójának Mándy Ivánt és Örkény Istvánt tartom a novellák, Ottlik Gézát és Mészöly Miklóst a regények terén”.

Prózájában, noha saját bevallása szerint először Mándyt próbálta utánozni, mégis inkább a mikszáthi hagyomány fedezhető fel.

Novellát és regényt egyaránt írt, az Éleslövészetet a Galeri, az Áttételek, a Bőröndök tartalma, az Einstein harangja, a Hazám, Abszurdisztán, majd a regénytrilógia (Tömegsír, Nálunk, New Hontban, Mátyás király New Hontban) követte. Az említett A modern magyar irodalom története 2010-ban jelent meg. Grendel Lajos éveken át a Komenský (Comenius) Egyetem magyar tanszékén is tanított 20. századi magyar irodalmat, 1973–1992 között a Madách Könyvkiadó szerkesztője, majd 1996-ig a Kalligram kiadó és folyóirat főszerkesztője volt. Tisztséget viselt ezen kívül a Magyar Írók Szövetségének elnökségében mint tag, 1998–ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja lett, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémiáé.

A Négy hét az élet 2011-ben jelent meg. A kézirat leadása után egy moszkvai útján súlyos agyvérzést kapott, beszéd- és íráskészségét elvesztette.

Mindkettőt újratanulta, igaz, írni már csak bal kézzel tudott. A Távol a szerelem, Az utolsó reggelen, az Utazás a semmi felé, a Rossz idők járnak című kötetei után tavaly jelent meg a Bukott angyalok. Kiadója szerint az utolsó pillanatig voltak tervei, és az írás jelentette számára az egyetlen menedéket.
A halál pillanatában csaknem lehetetlen megmérni egy életmű súlyát – az azonban bizonyos, hogy Grendel Lajos már életében klasszikus volt, és érettségi tétel lett.

Az is bizonyos, hogy ez az életmű megkerülhetetlen marad.