Kultúra

Behúzták a nyerő párost, a kérdés, hogy mire volt elég

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu elvileg védjegy egy filmen, de azért mindent nem kellene rájuk bízni – Ilyen a francia vidék élete, ha Jacques Tatit idézve meséljük el

Catherine Deneuve-vel mindent el lehet adni – vélik a francia rendezők. Ez nagyrészt igaz is, de pontosításra szorul: Catherine Deneuve-vel mindent el lehet adni, még azt a filmet is, amelyet nélküle nem lehetne eladni, mert legfeljebb középkategóriás.

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu 20180509
Gérard Depardieu és Catherine Deneuve helyett ezúttal inkább a helyzetkomikum, a vidékklisék és az azok mögött lévő valóság felvillantása viszi el a történetet (Forrás: Cirkofilm.hu)

Ilyenkor még az sem segít, ha Deneuve mellé, mintha a kártyapartiban a nyerő párt húzná be valaki, beállítják Gérard Depardieu-t: ha egy forgatókönyv közepes, ha új ötlete nincs a rendezőnek, ők sem tudják megmenteni, jól játszani ugyanis csak abban a történetben lehet, amely meg van írva. Nagyjából ennyire jut a néző az aktuális francia vígjáték, a Senki sem tökéletes után.

A film története nem sok: Barbara (Deneuve) egy vidéki szálloda vezetője. Vele szemben bérel autószerelő- műhelyt a fővárosból menekülő Gérard (Depardieu), és innentől a helyzetkomikum viszi a történetet. A poénok forrása pedig annyi, hogy Deneuve az előző vígjátékból ismert karaktert, az alkoholista, szétszórt szépasszonyt adja, míg partnere az ügyefogyott francia óriást.

A film mellékszereplői ennél jobban sikerült karakterek: a párizsi garázs tulajdonosát játszó „nagyi”, aki az eltűnt Gérard után nyomoz (Chantal Ladesou) nagyot alakít a szerelőműhely-tulajdonos szerepében, csakúgy, mint a sztárpár körül elszórt fiatal színészek (Mourad Boudaoud, Blandine Bellavoir), akik egyes jelenetekben, úgy tűnik, lejátsszák a nagyokat. Ki kell emelni a polgármestert alakító Guillaume De Tonquedecet, aki nagyon jó a Jacques Tati-figurát idéző, csetlő-botló vidéki hivatalnok szerepében. A rendező a háttérben lazán mutatja be a vidék karikatúráját: a biciklivel minduntalan a „nagy szarvas forrást” kereső brit turisták, a vidéki „nyugalomra” vágyó, de a stresszt letenni képtelen nagyvárosi turisták és általában a vidékklisék és az azok mögött lévő valóság felvillantása az egyes jelenetekben jobban sikerült, mint a film fő története, Barbara és Gérard románca.

Tizenkettő egy tucat film született: ha valakinek van egy üres délutánja, nézze meg. Vagy menjen fagylaltozni. Voltaképp mindegy.

Senki sem tökéletes
francia–belga vígjáték, 101 perc, 2017
rendező: Florence Quentin
10/5