Kultúra

„Ami összeköt minket, az fontosabb"

Enyedi Ildikó örömöt szeretett volna hozni Berlinből, és a filmjét minden magyarnak szánja

„Csináltunk egy szép filmet, mindenféle embernek, jobboldaliaknak, baloldaliaknak, középen állóknak. Szeretném, ha nyugodtan tudnánk élvezni, amibe ennyi munkát fektettünk" – mondta Enyedi Ildikó azon a sajtótájékoztatón, amelyet ma tartottak Budapesten a Toldi moziban a rendező Testről és lélekről című, a múlt hét végén a Berlinale fődíjával kitüntetett filmjéről. Enyedi Ildikó kiemelte: a nyertes film egy egyszerű, csendes történet arról, hogy ami összeköt minket, az fontosabb, mint ami szétválaszt.

enyedi_medve576
Enyedi Ildikó rendező. MTI Fotó: Mohai Balázs
A rendezőn, Enyedi Ildikón kívül a két főszereplő, Borbély Alexandra és Morcsányi Géza, Tenki Réka és Nagy Ervin színészek, Mécs Mónika és Muhi András producerek, az operatőr, Herbai Máté és a vágó, Szalai Károly, valamint a filmben szereplő szarvasokat betanító Horkai Zoltán is részt vettek azon a sajtótájékoztatón, amelyet ma tartottak a budapesti Toldi moziban a hétvégén a Berlinale fődíjával, az Aranymedvével kitüntetett Enyedi-film, a Testről és lélekről kapcsán.

Enyedi Ildikó nemcsak a fődíjat, de a további zsűrik díjait is bemutatta a résztvevőknek, a film a filmkritikusok nemzetközi szövetségének díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte.

Arra a kérdésre, hogy miért kellett tizennyolc évet várni az újabb nagyjátékfilmre – az előzőt, a Simon mágust 1998-ban mutatták be –, a rendező úgy reagált: „nála nevesebb" rendezőkkel is előfordul, hogy nem finanszírozzák a terveiket. A Simon mágus után két terve volt, egyikre sem sikerült azonban pénzt szereznie, és az „ember ilyenkor kezdi elveszteni a biztonságot". Ahogy mondta, végül Muhi András beszélte rá, hogy készítsen egy rövidfilmet, s ez volt számára a visszaút a munkához.

A nyertes filmről úgy véli, az „egy egyszerű, csendes magánéleti történet arról, hogy minden, ami összeköt minket, az fontosabb, elemibb jelentőségű, mint ami szétválaszt".

Arra a kérdésre, hogy fontos-e számára, hogy műve az evangélikus zsűri díját is megkapta, úgy reagált: „édesanyám evangélikus, apám zsidó, férjem katolikus, a kamaszkori szobámban pedig Brecht és Gandhi képe volt kint. A gyerekeink létükben ökumenikusak. Jó lenne nem azzal foglalkozni, ami elválaszt".

Muhi András producer és Mécs Mónika elmondták: mindenben próbálták támogatni a rendezőt, a financiális hátteret megteremteni ahhoz, hogy megvalósíthassa a filmet, amit elképzelt, Enyedi pedig úgy érzi, „bizalomban és nyugalomban" tudott dolgozni.

Újságírói kérdésre, miért mondta azt egy német rádiónak, hogy ami most Magyarországon történik, az „szégyen és valóban félelemmek tölt el", illetve, hogy mi a véleménye Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő erre adott reakciójáról – aki a következőt tette közzé a közösségi hálón: „Kedves Ildikó, most a hazánkban az történik, hogy tizenkét év után végre filmet csinálhattál. Ne szégyelld és ne félj tőle" – úgy reagált: csináltak egy szép filmet, mindenféle embernek. „Jobboldaliaknak, baloldaliaknak, középen állóknak. Szeretném, ha nyugodtan tudnánk élvezni, amibe ennyi munkát fektettünk" – mondta Hozzátette: nagyon keserűen nézi, ahogy az ország jelenlegi kormánya működik, és „nagyon helyes emberek egymás ellen vannak hergelve". Úgy véli, ami a filmje kapcsán történt, az illusztrálja, hogy mi az ő baja.

A jövőbeli terveiről szólva elmondta: Füst Milán A feleségem története című művét szeretné vászonra vinni, amiről már tárgyalt a producerekkel.

A Filmalapról szólva úgy fogalmazott, bölcs stratégiát lát, szakmai szempontok alapján születnek a döntések és minden film nagyjából annyi pénzből készül el, amennyiből el lehet készíteni.

Mint az elhangzott, a film vetítésével kezdődik február 26-án a 3. magyar filmhét, az ország mozijai pedig március 2-től vetítik a Testről és lélekről című művet.