Kultúra
A világ közepétől a regionális együttműködésig
A debreceni Modem új főkurátora Nagyvárad és a Vajdaság felé is nyitna
– A Krakkói Képzőművészeti Akadémián tanult, élt Németországban, a Modem munkájában pedig a kezdetektől részt vett. Várható, hogy az intézmény az ön főkurátori ideje alatt jobban nyit a lengyel, illetve a német képzőművészeti színtér felé? És merre orientálódnak? Budapest felé vagy inkább közép-európai együttműködésben gondolkoznak?
– Az ember hozza a kapcsolatrendszerét, ami engem illet, valóban ismerem a lengyel képzőművészeti életet, és kapcsolatban vagyok az ottani alkotókkal. Ugyanakkor számomra jelenleg a Modem és Debrecen a központ, amely nem Budapest ellenpontja, hanem egy másik fontos csomópont szeretne lenni. Lengyelország és Magyarország helyzete eltérő: Varsó mellett például Krakkó, Wrocław vagy akár Gdańsk meghatározó kulturális centrum, a kétmilliós Budapest mellett Magyarországon hasonló súlyú város azonban nincs, ennek ellenére Debrecen a maga kétszázezer fős lakosságával komoly áldozatok árán igyekszik betölteni ezt a funkciót. A Modem ennek az erőfeszítésnek köszönhetően tudott nevet szerezni, és a reményeink szerint képesek leszünk pozicionálni a nemzetközi szinten is, egyrészt kelet-közép-európai színtérként, másrészt igyekszünk Németország és Svájc felé is kapcsolatot építeni.
– Mennyire gondolkoznak régiós kapcsolatban például Nagyváraddal vagy Marosvásárhellyel, egyáltalán a partiumi–erdélyi szcénával?
– Váraddal élő kapcsolatunk van, és felmerült a váradi képzőművészet, valamint a vajdasági progresszív korszak, a hetvenes évek ottani képzőművészetének bemutatása is, keressük azokat a „fehér foltokat”, amelyeket még nem mutattak be Magyarországon. Ugyanakkor Miskolccal, Dunaújvárossal, Pakssal is jó kapcsolatban vagyunk.
– Elképzelhető, hogy a jövőben a Modem befogad nagy nemzetközi alkotókat is, esetleg lesz olyan súlyú kiállításuk, mint most Szentendrén a velencei biennále sztárja, a japán Chiharu Shiota installációja?
– Ezt az évet az alapozásra szánjuk, ezért erre most még korai lenne válaszolni, de az például már bizonyos, hogy ha a Shiota-kiállítás nem is, de a Művészet Malomban jelenleg látható, a szentendrei művészet évtizedeit bemutató, A világ közepe című nagykiállítás adaptációja augusztustól látható lesz a Modemben, és nyílik egy, ugyancsak a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményére épülő Vajda Lajos-tárlat is.
– A Modem az elmúlt években sorra rendezett kiállítást olyan jelentős alkotóknak, akik nem kaptak túl nagy teret Budapesten, elég talán az Ország Lili- vagy a Reigl Judit-kiállításukra utalni, de volt itt Kondor Béla-tárlat is. Folytatják ezt a vonalat?
– Természetesen tervezünk hasonló kiállításokat a jövőben, és szeretnénk visszaásni a félmúltba is, a jövő év elején pedig Várnai Gyulának nyílik majd kiállítása.
– Debrecenben kevéssé erős a képzőművészeti hagyomány, az irodalmi annál inkább, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben kezdenek eltűnni a műfajhatárok. Nyitnak a társművészetek felé is?
– Korábban is rendszeresen otthont adott a Modem a „nehézzenét” és a képzőművészetet összekapcsoló Zajkertnek, ugyanígy voltak intermédia workshopok is, de általában igyekszünk teret adni minden műfajnak. Beleértve az irodalmat is: felolvasóestek eddig is voltak, és lesznek is még, csakúgy, mint filmklub. Szeretnénk, ha az intézmény nemcsak mint kiállítótér, de mint szellemi központ is működhetne.
Újrapozicionálnák az egyik legnagyobb művészeti helyszínt
Megújul a debreceni Modem: Kónya Ábel személyében új főkurátort kapott az intézmény, amelyben hamarosan kiállítás nyílik az Antal–Lusztig-gyűjtemény darabjaiból és az azokra reflektáló kortársak műveiből. A település kandidál a 2023-as Európa kulturális fővárosa címre, így azt szeretné a városvezetés, ha a központ ennek „zászlóshajója” lenne.
Újrapozicionálnák a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központot (Modem) – hangzott el az intézményben hétfőn; a város vezetése ezért új főkurátort választott Kónya Ábel képzőművész személyében. Mint azt Angi János, a Déri Múzeum igazgatója elmondta, a pályázatok elbírálásánál kritérium volt, hogy a jelöltnek jelentős tapasztalata legyen, ismerje a nemzetközi szcénát is, ugyanakkor jó kapcsolata legyen Debrecennel.
A Modem megújulása a közelmúltbeli lejtmenet után azért is időszerű, mert mint azt Papp László debreceni polgármester közölte, a város kandidál az Európa kulturális fővárosa 2023 címre, és szeretnénk, ha a művészeti központ „zászlóshajója” lenne a projektnek.
Az intézményben június 4-én nyílik meg a GÉM/GAMEkapocs című, az Antal–Lusztig-gyűjtemény újabb kollekcióját bemutató kiállítás. Mint azt Nagy T. Katalin kurátor elmondta: képzőművészeket, költőket, írókat és zenészeket kért fel, hogy válasszák ki a gyűjtemény egy-egy darabját és azt hozzák párbeszédbe műveikkel, így műpárok születtek: Maurer Dóra például Barcsay Jenő egy munkájára reflektál, Szurcsik József Markó Károly képére, míg Aba-Novák Vilmos művéhez Markó Béla, Tóth Menyhérthez Jász Attila, feLugossy Lászlóéhoz Nagy Zopán írt verset.
Elhangzott: júliustól az összes kiállítóteret újranyitják az intézményben. A tervek között van 2017-től évi egy nagykiállítás, a közeljövőben – június közepén – pedig tárlatot rendeznek Tartószerkezetek művészete címmel, ehhez kapcsolódik a Pentele-híd tízméteres modellje, amely már látható a Modem épülete előtt. A távlati tervek között szerepel a Modem-stúdió, amely látványműtermeket kínál az alkotóknak, a Szabad tér galéria, amely a fiatalokat mutatja be és a Kelet 17 sorozat, amelyben a városhoz köthető alkotók kapnak lehetőséget.