Kultúra

A kalandos sorsú Esterházy Madonna

Raffaello festménye karácsonykor Milánóban vendégeskedik – 1983-ban egy olasz–magyar bűnbanda lopta el a képet Budapestről

Január 11-ig látható Milánóban Raffaello Esterházy Madonnája, amely a budapesti Szépművészeti Múzeumból érkezett az olasz város karácsonyi kiállítására. Az intézmény leghíresebb műkincse nem először mutatkozik be külföldön. Az 1508 körül festett munka nemcsak művészettörténeti szempontból jelentős, de sorsa is nagyon kalandos – egyszer már elrabolták a budapesti múzeumból.

raffaello
Szűz Mária testtartása antik mintát követ (Forrás: Szépművészeti Múzeum)

Az idén Raffaello Esterházy Madonnáját állítják ki azon a milánói karácsonyi tárlaton, amelyet az önkormányzat minden évben megrendez. A Palazzo Marino palotában január 11-ig látható művet nemcsak a magyar, de a nemzetközi művészettörténész szakma is számon tartja, már csak az alkotó miatt is, hiszen Michelangelo és Leonardo után Raffaello a firenzei reneszánsz festészet legjelentősebb alakja. Huszonnégy évesen, az 1500-as évek elején került a városba, ahol a fent említett két mester volt rá nagy hatással. A később II. Gyula és X. Leó megbízásából Rómában a pápai lakosztály freskóit is elkészítő mester firenzei korszakában épp a Madonnákkal vált híressé. Leonardo légies, földöntúli nőalakjaihoz és Michelangelo munkáihoz képest a Raffaello-Madonnák földi, valóságos nőknek és anyáknak tűnnek.

A firenzei évek végén készült Esterházy Madonna sajnos befejezetlen. Testtartásának vannak előzményei a festészetben: a beállítás egy csodált antik szobor, az úgynevezett Kuporgó Vénusz Leonardo-féle parafrázisát fejleszti tovább – írja a műről Vécsey Axel művészettörténész. Leo-nardo eszméit valósítja meg a gúlaformán alapuló mértani szerkezet is, amely ráirányítja a néző figyelmét a gyermek Keresztelő Szent János kezében tartott írástekercsre. A munka azon művek közül való, amelyeket a festő megrendelésre készített: e Madonnák általában többalakosak, Mária és a gyermek mellett hol Szent József, hol Keresztelő Szent János tűnik fel rajtuk. Ezen a festményen középen Mária látható a gyermek Jézussal, aki Keresztelő Szent János felé nyújtja a kezét. A mű vázlata a firenzei Uffiziben látható, érdekes, hogy azon még nem szerepelnek a festményen feltűnő antik romok.

A mű 1871-ben, az Esterházy-gyűjtemény részeként vásárlással került a magyar állam tulajdonába.
A leghírhedtebb magyar műkincslopási ügy is az Esterházy Madonnához kötődik: 1983-ban egy olasz–magyar bűnbanda tagjai az épület állványzatán bemásztak. A riasztó nem működött, ezzel a képpel együtt hat másikat vittek el. Barbárságukra jellemző, hogy a vásznakat zsilettpengével vágták le a rámáról, és feltekerve vitték el, a Raffaello-mű díszkeretét pedig a Dunába hajították. A képeket végül Görögországban találták meg – egy másik elrabolt munkát, Raffaello Ifjú képmása című táblaképét úgy rejtették el, hogy nejlonszatyorban elásták. A többit az aigiói Panagia Tripiti-kolostor kertjében rejtették el: egy bőröndben átdobták a kőfalon a bokrok közé.

A rablókat elfogták, ám a feltételezett megrendelőre, egy görög üzletemberre nem sikerült rábizonyítani a bűnt.

A kalandos sorsú festmény milánói kiállítása alkalmából a budapesti múzeum tárgyal arról, hogy az olasz nagyváros 2016 tavaszán a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria remekműveiből válogatott kiállításnak adjon otthont.