A kalandos sorsú Esterházy Madonna

Az idén Raffaello Esterházy Madonnáját állítják ki azon a milánói karácsonyi tárlaton, amelyet az önkormányzat minden évben megrendez. A Palazzo Marino palotában január 11-ig látható művet nemcsak a magyar, de a nemzetközi művészettörténész szakma is számon tartja, már csak az alkotó miatt is, hiszen Michelangelo és Leonardo után Raffaello a firenzei reneszánsz festészet legjelentősebb alakja. Huszonnégy évesen, az 1500-as évek elején került a városba, ahol a fent említett két mester volt rá nagy hatással. A később II. Gyula és X. Leó megbízásából Rómában a pápai lakosztály freskóit is elkészítő mester firenzei korszakában épp a Madonnákkal vált híressé. Leonardo légies, földöntúli nőalakjaihoz és Michelangelo munkáihoz képest a Raffaello-Madonnák földi, valóságos nőknek és anyáknak tűnnek.

A firenzei évek végén készült Esterházy Madonna sajnos befejezetlen. Testtartásának vannak előzményei a festészetben: a beállítás egy csodált antik szobor, az úgynevezett Kuporgó Vénusz Leonardo-féle parafrázisát fejleszti tovább – írja a műről Vécsey Axel művészettörténész. Leo-nardo eszméit valósítja meg a gúlaformán alapuló mértani szerkezet is, amely ráirányítja a néző figyelmét a gyermek Keresztelő Szent János kezében tartott írástekercsre. A munka azon művek közül való, amelyeket a festő megrendelésre készített: e Madonnák általában többalakosak, Mária és a gyermek mellett hol Szent József, hol Keresztelő Szent János tűnik fel rajtuk. Ezen a festményen középen Mária látható a gyermek Jézussal, aki Keresztelő Szent János felé nyújtja a kezét. A mű vázlata a firenzei Uffiziben látható, érdekes, hogy azon még nem szerepelnek a festményen feltűnő antik romok.

A mű 1871-ben, az Esterházy-gyűjtemény részeként vásárlással került a magyar állam tulajdonába.
A leghírhedtebb magyar műkincslopási ügy is az Esterházy Madonnához kötődik: 1983-ban egy olasz–magyar bűnbanda tagjai az épület állványzatán bemásztak. A riasztó nem működött, ezzel a képpel együtt hat másikat vittek el. Barbárságukra jellemző, hogy a vásznakat zsilettpengével vágták le a rámáról, és feltekerve vitték el, a Raffaello-mű díszkeretét pedig a Dunába hajították. A képeket végül Görögországban találták meg – egy másik elrabolt munkát, Raffaello Ifjú képmása című táblaképét úgy rejtették el, hogy nejlonszatyorban elásták. A többit az aigiói Panagia Tripiti-kolostor kertjében rejtették el: egy bőröndben átdobták a kőfalon a bokrok közé.

A rablókat elfogták, ám a feltételezett megrendelőre, egy görög üzletemberre nem sikerült rábizonyítani a bűnt.

A kalandos sorsú festmény milánói kiállítása alkalmából a budapesti múzeum tárgyal arról, hogy az olasz nagyváros 2016 tavaszán a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria remekműveiből válogatott kiállításnak adjon otthont.